Ever mindenét elvesztette, de nem panaszkodik.
Új hely, új lehetőségek, ahogy az ősi kínai mondás tartja. Miután beköltözött Silent birdbe, még azt is mondhatná, hogy egész jó élete lett. Minden nap megcsodálhatja Lucifer fiának szépségét, kialakult a minden-nap-veszekedéssel-kezdjük rutinjuk, és biztonságban van. Nap mint nap tanul valami újat, mindig van kit követnie, ha unatkozik, és a gondtalanság szinte már zavaróan kezdi körbelengeni a mindennapjait. Egészen addig, amíg az ereklyevadászat el nem kezdődik és akárhova lép, ott a biztos halál várja. Az élet nem könnyű, ha meg akarod menteni a világot. Akkor meg mégrosszabb, ha az életedről szóló videójáték fő bossa kifejezetten... furcsán kezd hatni rád... A hirtelen megszaporodott szívverések, az indokolatlanul megnövekvő nyáltermelés és az idétlen vihogás, ami ki tudja honnan érkezik, nem túl bizalomgerjesztőek. Lehet, hogy Ever épp haldoklik? Vagy valami mégrosszabb?
Manson próbál megfelelni. Tartja a pozícióját, kerüli az érzelmeket, nem gondol a családjára, a barátaira, a testvérére. A darabokra esett álarca szinte hibátlan formában kerül vissza rá, de a sors nem hagyja, hogy a háta mögött hagyja emberi énjét.
Willow egy kétélű penge. Mindegy, melyik oldalon áll, kárt tesz a másikban. Az ellenségem ellensége a barátom, tartja a mondás. De mi van akkor, ha itt többről van szó? Willownak meg vannak a maga céljai, és képes bármit elérni azok érdekében. Mansonnak döntenie kell, kiben bízik, és kit árul el érte. Willow a jó és a rossz határmezsgyéjén táncol, Manson pedig minden ellenkezése ellenére követi minden lépését.
Margaret élete nem könnyű. A szülei meghaltak, évről évre új iskolában köt ki. Ám a dolgok méginkább bonyolódnak, amikor nagynénje közli, hogy a szünidőre Angliába kell utazzon a poros kisvárosba, egy távoli rokonához akivel még soha nem találkozott.
Minden nap újabb titkokba gabalyodik és rájön, hogy Evertown varázslatosabb, mint hitte.