Két ajtóval arrébb

"Volt valaki... két ajtóval arrébb. És minden gondolatom körülötte forgott."

Lila Monroe óvodás kora óta ismeri a Whitman testvéreket. Tessa a legjobb barátnője, szinte a lelki társa, és Holden, Tessa bátyja... nos, Holden mindig is a komoly, csendes, kissé távolságtartó, de biztonságos testvér volt. Lila számára mindig is ő jelentette a „mi lenne, ha" kérdést. A fiú, akihez sosem volt joga közeledni.

És Holden? Ő Lilára mindig is úgy nézett, mintha a húga lenne.

Lila pedig évek óta próbál ezzel együtt élni. Hogy úgy beszél vele, mint a testvérével. Hogy ne figyeljen minden mozdulatára. Hogy leplezze az érzést, ami már nem tinédzserkori fellángolás, hanem valami sokkal mélyebb, sokkal fájdalmasabb. Mert Holden felnőtt. És Lila sem kislány már.

Tessa persze sejti, régóta. De ő nem neheztel, nem akad ki. Egyszerűen csak figyeli barátnőjét, néha elidőzik a pillantása Lilán, és talán pontosan tudja, amit Lila sosem merne kimondani: hogy régóta, visszavonhatatlanul szerelmes Holdenbe.

És miközben az utolsó középiskolai év lassan telik, valami megváltozik. Egy tekintet. Egy közös pillanat a konyhában. A csend, ami nem ugyanolyan, mint azelőtt. És Lila szíve újra remélni kezd, pedig pontosan tudja, mennyire veszélyes dolog olyasvalakit szeretni, aki talán sosem fog ugyanúgy viszont szeretni.