Újra 15

Vége az érettséginek, jön az egyetem és én még kurvára nem akarok felnőtt lenni. Szóval létrehozom ezt a könyvet, és úgy teszek, mintha még mindig 10.-es lennék, nulla felelősséggel, nulla aggodalommal, nulla félelemmel, hogy rossz, amit csinálok(: Fent maradok hajnalig, csak hogy megírjak egy rövid sztorit, és posztolom, anélkül, hogy belegondolnék, milyen stilisztikai, vagy nyelvtani hibákat vétettem. Smutokat írok, vagy aranyos történeteket. A kedvenc párosaimmal, akik úgy hiányoznak már, mert a sok tanulás közben elfelejtettem őket, és a legfontosabbat: önmagam lenni... Kiírom, hogy nem érdekel, mennyien nézik meg az adott részt, majd órákig várom az első visszajelzést. És akkor, talán lélekben megint 15 leszek...