After All This Time

Solana egész életében azon volt, hogy elrejtse a sebeit. Csendben volt, mosolygott, és amikor lehetett menekült. Carlos volt a menedéke, a legjobb barátja, a szerelme... Az egyetlen, aki mellett biztonságban érezte magát. Az egyetlen, aki képes volt mosolyt csalni az arcára, amikor legszívesebben csak sírt volna.

De a biztonság törékeny.

Néha elég egyetlen pillanat, egy rossz mozdulat, és a múltad felemészti a jelenedet. Visszaránt, nem ereszt, és inkább hátat fordítasz mindennek. Egyszerűbbnek tűnik egy olyan életet kialakítani, amiről azt hiszed, hogy nem árnyékolhatja be a múlt.

Solana új élete látszólag Carlos mentes. De vajon teljesen meg lehet szabadulni egy olyan köteléktől, ami minden sejtedben ott van? Vajon van elég hely a jelenben a régóta hordozott sebeknek, na meg annak a fényesen csillogó eljegyzési gyűrűnek, ami Solana ujján díszeleg?