Egyedül

Mi történik ha az ember hirtelen bele csöppen egy olyan világba ahol "munkatársai" nem ismerik el. Elég szar lehet ha csak néhány ember támogat és lökdös a jó irányba mielőtt teljesen lecsúsznál. A sok negatív kommentben akár úszni is lehet de neked akkor is talpra kell állnod és tűrnöd mert van aki nem így gondolja. Mindig van ilyen. És ezért megéri küzdeni.

•••••♡•••••

•Egyedül•

Megint vége a meccsnek, fáradtan dobom le a cipőt,
Te nem vagy sehol, pedig megígérted, jössz,
Állok a sarkon, csak a csönd kísér haza,
És a fények lassan kialszanak...

Azt mondtad, fontos vagyok, de ez már nem az,
A szavaid súlytalanok, mint egy elveszett passz.
Minden éjjel egyedül, mint egy árnyék a falon,
És te még kérded, mi a bajom?

Egyedül járom az utcát, a hold a társam,
Te meg valahol máshol, mint akinek mindegy, mi van.
Azt hittem, fogod a kezem, de csak engeded el,
Én meg tanulok élni nélküled - egyre ügyesebben.

Sötét van, de már nem félek tőle,
Megszoktam, hogy a hátam mögött nincs senki se.
Az utcai lámpák jobban vigyáznak rám,
Mint te, aki csak ígérgetsz, de nem jössz utánam.

Kosár a szívem, sokat dobtam bele neked,
De te nem játszol csapatban - csak magadnak szeretsz.
Én harcoltam, futottam, amíg bírtam a pályán,
Te meg a padon ültél, mintha ez csak játék volna csupán...

Egyedül járom az utcát, a hold a társam,
Te meg valahol máshol, mint akinek mindegy, mi van.
Azt hittem, fogod a kezem, de csak engeded el,
Én meg tanulok élni nélküled - egyre ügyesebben.

Most már nem várok, nem kérek több mesét,
Nem lesz több könnyem miattad az eső helyett,
A cipőm talpa elkoptatja az aszfaltot,
De minden lépéssel közelebb vagyok ahhoz,
Hogy ne kellj

Egyedül járom az utcát, de már nem félek,
A sötét se rémiszt, csak csendesen kísérget.
Azt hittem, kell, hogy itt legyél - de tévedtem,
Most már tudom, ki vagyok, ha egyedül megyek