„Vérvonal árnyéka" - Egy trónörökös útja a sárból a csillagokig

A Föld már nem lélegzett - csak füstölgött, mint egy elhasznált gép, amit az emberiség túl sokáig hajtott. A bolygó nyersanyagait felélték, a légkör megroppant, a tengerek elsavasodtak. A klímaválság, a háborúk és a gazdasági összeomlás után egyetlen út maradt: meghódítani az űrt.
Ám az emberiség sosem volt egységes. A nagyhatalmak egymással versengtek, nem tudtak megegyezni abban, ki vezesse az új korszakot. Míg a világ vitázott, egy kis ország cselekedett: titokban kolonizálni kezdte a közeli bolygókat, és technológiai fölényre tett szert. Mire a Földön a napkitörések egyike végzetesnek bizonyult, már késő volt. A bolygó mágneses védelme összeomlott, és a felszínt elérő sugárzás elpusztította az életet. Milliárdnyi élőlény halt meg, de az emberiség túlélte - a kolóniákon, az űrállomásokon, a terraformált holdakon.
A túlélők új rendet hoztak létre: az Imperiumot. Egy totális diktatúrát, amelyben megszűntek a nemzetek, eltűntek a vallások, és egyetlen szó számított - az Imperion parancsa. Az Imperion nem ember volt, hanem egy mesterséges intelligencia, amelyet a túlélés érdekében hoztak létre, és amelyet a galaktikus hódításra programoztak. Az Imperion vezetésével az emberiség sorra foglalta el a galaxisokat. Új fajokat hódított meg, új világokat tett magáévá. Ám a terjeszkedés nem hozott békét - a klánok, amelyek az Imperium nevében uralkodtak, egymással is versengtek.