III. Felvonás: a harmadik könyv... talán ezt szerettem írni legjobban. Jóval mélyebbre megy, és jobban belevonjuk a másik világot Teyvathoz. A világ, amelyet egyszer megmentettek, most új arcát mutatja. A Leyline csendje nem a békéé, hanem a visszafojtott lélegzeté. A föld mélye más ritmusban ver, mintha Teyvat már nem lenne biztos abban, kinek a hangjára hallgat. Nahida érzi a felszín alatt lüktető ősi visszhangot. Kaen régi rendszerek ébredését sejti fel. Eira pedig próbál hinni abban, hogy a változás nem mindig jelent pusztulást. A fény nem úgy viselkedik, mint régen. Az árnyak hosszabbak. A Leyline pedig olyan hangon zúg, amelyet eddig nem ismert senki. A világ küszöbön áll - egy korszak, amit senki sem kért, mégis mindenkit elér. Az istenek hallgatnak. A választ pedig csak az hozhatja el, aki a legkevésbé vágyik rá. Ez már nem az a Teyvat, ahol kalandok várnak. Ez az a Teyvat, ahol minden döntés egy újabb darabot követel a lélekből.
More details