„A maszk, amit viselsz, megvéd a világtól... de vajon téged véd, vagy a világot tőled?"
Amikor a tizenhét éves főhős megérkezik a szüntelenül ázó, neonfényű metropoliszba, csak egy újrakezdésre vágyik. De a város falai között valami rothadni kezdett. Az emberek arctalan tömegként sodródnak, miközben egy különös kór, az „Üres Váz Szindróma" szedi áldozatait, katatón állapotba taszítva azokat, akik feladják saját énjüket.
Nappal a Gekkoukan Akadémia folyosóin kell lavíroznia: vizsgák, kényszerű mosolyok és a lázadó Satoko különös figyelme között. De amint az óra elüti az éjfélt, a valóság szövete felszakad.
Egy eltorzult másvilágban, ahol a tudatalatti legmélyebb félelmei öltenek testet (Shadows), csak azok maradhatnak életben, akik képesek szembenézni saját Árnyékukkal. A rituálé elkezdődött. A maszk megrepedt.
Vajon képes vagy feltárni az igazságot a neonfények mögött, mielőtt te is csak egy visszhanggá válsz az üres vázak között?
Amit a regény kínál:
Slow-burn narratíva: Lassú, hangulatos építkezés, ahol a karakterfejlődés ugyanolyan fontos, mint a harc.
Jungi mélységek: A történet a "Persona" és az "Árnyék" pszichológiai koncepcióira épül.
Slice-of-life elemek: Iskolai dráma, barátságok (Social Links) és romantikus szálak, amik közvetlen hatással vannak a természetfeletti képességekre.
Egyedi vizualitás: Eső áztatta utcák, szürreális dimenziók és stílusos, rituális mágiahasználat.
„Ébredj, álmodozó... A maszkod már túlságosan szorít."