Pont Te
  • WpView
    Reads 81
  • WpVote
    Votes 4
  • WpPart
    Parts 22
WpMetadataReadOngoing
WpMetadataNoticeLast published about 18 hours ago
Vannak azok a találkozások, amik nem kiegészítenek, hanem szétzúznak. De nem a fájdalom miatt, hanem mert porrá tiporják a maszkot, amit évtizedek óta viselsz. Képzeld el azt a pillanatot, amikor valaki szemébe nézel, és nem őt látod meg, hanem önmagad legtisztább, legvadabb verzióját. Azt az énedet, akit már rég eltemetettél. Ez a függőség legmélyebb formája: nem őrá vágysz, hanem arra az emberre, akivé mellette válsz. Mert nélküle csak egy fakó árnyék vagy, de vele... vele végre magadratalálsz. És ha egyszer megérzed ezt a tüzet, többé soha nem akarsz visszatérni a szürke életedbe.
All Rights Reserved
#5
hun
WpChevronRight
Join the largest storytelling communityGet personalized story recommendations, save your favourites to your library, and comment and vote to grow your community.
Illustration

You may also like

  • Morales II. - A múlt nem enged
  • Két oldal között|| Magyar Péter/Radnai Márk ff
  • Barátság extrákkal?
  • A seggfej szobatárs
  • Deadly Attraction
  • Húgcica
  • Mintha igaz lenne
  • 𝙃𝙖𝙩𝙚 𝙢𝙚, 𝙖𝙣𝙙 𝙇𝙤𝙫𝙚 𝙢𝙚
  • Blackbourne Academy
  • Örökké a tiéd!

Azt hittem, az idő mindent elintéz majd. Hogy a nevek elkopnak, az arcok elhalványulnak, az emlékek pedig egyszer csak ködbe vesznek. Hogy ami egyszer összetört, az ott marad a múltban, ahova tartozik. Amaya nem így gondolta... Gyerekkorunk óta ismertük egymást. Ugyanazokon az utcákon futottunk, ugyanazokat a titkokat suttogtuk el a sötétben, és ugyanazok elől menekültünk. Testvérekként, barátként nőttünk fel... egészen addig, amíg több nem lett belőle. Valami, amit féltettem, őriztem, hogy el ne veszítsem, de ő máshogy döntött. Amint betöltötte a tizennyolcat, eltűnt. Elment, egyetlen szó nélkül. El sem búcsúzott. Nem hagyott üzenetet magyarázot, csak kilépett az életemből, mintha soha nem is létezett volna. Megtanultam együtt élni vele vagy legalábbis ezt hittem. Elfelejtettem a múltat. Falakat húztam magam köré, vastagabbakat, mint bármelyik páncél. Nem bízom és nem is kötődöm senkihez többé. Nem követem el még egyszer azt a hibát, hogy bárkit közel engedjek magamhoz. Mindegy miért van most itt, és az is, hogy miért tért vissza. Ezt az ajtót mélyen elzártam magamban, ami mögött még mindig ott áll a fiú, aki hitt. De azt az ajtót... soha többé nem nyitom ki. Amay és Diego története a múltba tekint vissza. valaha ismerték, talán még szerették is egymást. Vajon van számukra még remény? Tarts velem és elmesélem! ‼️🔞Trágár szavakat és erotikus részeket tartalmaz!🔞‼️

More details
WpActionLinkContent Guidelines