Amit most a kezedben tartasz egy afféle biztosíték nekem a világ felé, hogy miután nem leszek is emlékezni fognak rám. Hogy miért kell nekem ez a biztosíték? A válasz igen egyszerű, az illemtan órán kezdődött minden, amikor a tanárom bejelentette, hogy bizony a mai világba muszáj bakancslistát írnunk, ha boldogan akarunk meghalni. Én viszont akkor, abban a pillanatban csak egy szót hallottam meg a mondatából. Boldogan meghalni. Hét éves voltam, amikor megállapították nálam a Creutzfeldt–Jakob-szindróma nevezetű betegséget, ami a központi idegrendszeremet támadja. Bár én még örülhetek, hiszen tizennyolc éves létemre elég jól bírom, azt hiszem. Így hát, amikor hazaértem rögtön elkezdtem megírni az én kis sajátos bakancslistámat, amit terveim szerint valóra váltok, mielőtt itt hagynék mindent, ami eddig számított. És ebben segítségemre van újdonsült barátnőm, annak barátja és másik három különleges fiú, ők így együtt a 5 Seconds Of Summer és Zoe, akik megváltoztatták az életemet, mielőtt elmentem.