Sosem hittem volna...

Sosem hittem volna...

  • WpView
    Reads 15
  • WpVote
    Votes 2
  • WpPart
    Parts 1
WpMetadataReadOngoing
WpMetadataNoticeLast published Thu, May 28, 2026
Sziasztok! Ez az első könyvem és remélem tetszeni fog nektek!💞 Megpróbálom a lehető legjobbat csinálni és kérlek ne haragudjatok a helyes írási hibákért! A nevem Nagy Y/N. Egyedül élek Pesten a kutyámmal Cukival. Minden álmom hogy egyszer énekes legyek. Mostanában vannak fellépéseim ilyen falunapokon stb..Szülinapom van és ma lettem 27 éves..a barátnőimmel elmentünk bulizni igazán jól éreztük magunkat mikor egyszer csak rosszul éreztem magam és inkább le ültem..ami utána történt..
All Rights Reserved
#13
marics
WpChevronRight
Join the largest storytelling communityGet personalized story recommendations, save your favourites to your library, and comment and vote to grow your community.
Illustration

You may also like

  • 𝓝𝓮𝓶 𝓿𝓪𝓰𝔂 𝓪𝔃 𝓮𝓼𝓮𝓽𝓮𝓶... 𝓿𝓼𝓰𝔂 𝓶𝓮́𝓰𝓲𝓼
  • Egy átlagos bölcsészmérnök naplója
  • Az Alvilág Csókja
  • Novellák Abeth tollából
  • DIÁKOK PROBLÉMÁI
  • VICCES TÖRTÉNETEK
  • 𝓔𝓵𝓿𝓮𝓼𝔃𝓮𝓽𝓽 𝓡𝓮𝓶𝓮́𝓷𝔂
  • A család törvénye
  • 𝙄 𝙣𝙚𝙚𝙙 𝙮𝙤𝙪 | GxG 18+
  • Érzelmek szerint játszunk

Nash még közelebb lépett, lassan, szinte szándékosan, mintha élvezné, ahogy Aurora hátrál előle, egy lépés... még egy... míg végül a lány háta a falnak nem ütközött, és onnantól nem volt hova mennie. - Miért menekülsz? - kérdezte halkan. Aurora hirtelen nem tudott megszólalni, a hang elakadt a torkán, a levegőt kapkodva vette, mintha túl kevés lenne a tér, túl sok minden történne egyszerre benne. Nash karjai a falhoz értek, pontosan Aurora két oldala mellett, és ezzel teljesen körbezárta őt, anélkül hogy hozzáért volna... mégis minden porcikája érezte a közelségét. Aurora szíve hevesen vert. Túl hevesen. Remélte, Nash nem hallja. - Nem... nem menekülök - suttogta végül, de a hangja nem volt meggyőző. Nash halványan elmosolyodott, közelebb hajolt, épp csak annyira, hogy a szavai a lány ajkainál érjenek célba. - Hazudsz - mondta halkan. - A tested teljesen mást mond. Aurora nyelt egyet, próbálta elfordítani a fejét, de a fal megállította, és Nash túl közel volt ahhoz, hogy igazán el tudjon húzódni. - És szerinted mit mond? - kérdezte végül, kihívóbban, mint ahogy érezte magát. Nash tekintete végigfutott rajta, lassan, szinte tapinthatóan. - Azt... hogy nem is akarsz elmenni - felelte. - Csak azt akarod, hogy utánamegyek. Aurora szemei egy pillanatra elkerekedtek. - Elég nagy az egód - próbált visszavágni, de a hangja lágyabb lett a kelleténél. Nash közelebb hajolt, most már annyira, hogy Aurora érezte a leheletét a bőrén. - Nem egó - suttogta. - Inkább... tapasztalat. Aurora lélegzete megakadt. - És mit kezdesz ezzel a... tapasztalattal? - kérdezte halkan. Nash ajkai egy hajszálnyira megálltak az övétől. - Attól függ... - mondta lassan. - Te meddig akarsz menekülni? Aurora szemei az övére siklottak. És most először... nem lépett hátra.

More details
WpActionLinkContent Guidelines