messa di voce

'apám anyámért élt. anyám az operáért. én meg ott függtem a nyakában, mint az a kis ezüstfeszület, amit a kulisszában szorongatott, hogy legalább kívülről erkölcsösnek tűnjön.'

a társadalom vagy elítéli vagy felemeli azokat a nőket, akik sikert sikerre halmozva menetelnek fel a ranglétrán. Rost Andrea harmincnyolc évesen a világ összes nagy operaszínpadán énekelt már; ehhez pedig egy jó adag szerencsén kívül embertelen mértékű elkötelezettségre is szüksége volt. annak ellenére, hogy a munkájában pusztító hőfokon égett felnőtté válása óta, megadatott neki egy töretlenül szerelmes férj és egy páratlan házasság is. Radnai Márk többek között azért mondott le az ígéretes rendezői karrierről, hogy kultúrújságíróként a feleségét követve bejárhassa az egész világot. Andrea és Márk tündérmeséje egyetlen ponton hibádzik: tizenhét éve született egy lányuk, Violetta, aki Svájcban él bentlakásos iskolában.

amikor Andrea többéves állandó szerződést kap az operák királyában, a milánói Scalában, úgy döntenek, hogy itt az ideje családként élniük és magukhoz költöztetik a sértett és bosszúszomjas Violettát. a családi idill pillanatok alatt összeomlik, és Andreának életében először olyan szerepben kell helytállnia, mely során taps helyett csalódás és tehetetlenség várja.

FONTOS I a szereplőket senki ne azonosítsa a valós személyekkel, csupán a nevüket, külsejüket és életrajzuk bizonyos mozzanatait kölcsönöztem.