Seo Changbinnek nincs szüksége érettségire.
Legalábbis ezt mondogatja magának, miközben éjszakánként a kikötőben dolgozik, nappal pedig többnyire az iskolapadján alszik. A tanárai már rég lemondtak róla, az osztálytársai problémásnak tartják, és Changbin sem lát különösebb okot arra, hogy bebizonyítsa nekik az ellenkezőjét. A kikötőben legalább tudja, mit csinál. Ott szükség van rá.
Yoon Haeinnek viszont pontos terve van az életére.
A Szöul Nemzetközi Egyetem. Jogi kar. Ügyvédi pálya. Vitaklub, iskolaújság, kitűnő jegyek - és lehetőleg semmi, ami eltérítheti attól az élettől, amit már évekkel korábban megtervezett magának.
Aztán egy nap meghallja, hogyan beszélnek Changbinről a tanáriban. És mielőtt igazán átgondolhatná, mit csinál, felajánlja az igazgatónőnek, hogy felkészíti őt az érettségire.
Changbin szerint Haein elviselhetetlen, minden lében kanál és valószínűleg még mindig haragszik rá azért, mert másodikban véletlenül eltörte az orrát egy focilabdával.
Haein szerint Changbin makacs, lehetetlen és elképesztően idegesítő. Azt viszont már kevésbé szívesen vallaná be, hogy kislány kora óta pontosan ugyanannyira vonzza, mint amennyire az őrületbe kergeti. Amikor Haein rájön, hogy az év végi bálra valószínűleg senki sem fogja elhívni - Changbin pedig végképp nem -, úgy dönt, ideje egy kicsit módosítani a terven.
Először átsegíti Changbint az érettségin.
Aztán eléri, hogy Changbin magától elhívja a bálba. Mert egyedül tuti nem fog megjelenni. Mégis... Mennyire lehet nehéz?
Todos los derechos reservados