Szebbnél szebb szavakkal illettek lány osztálytársaim, míg el nem ballagtunk alsó középiskolából. Nem estek jól ezek a szavak, de már megszoktam. őket. Gyakran mondták, hogy menjek a fiúkkal, mert ők barátkozni akartak velem. A legjobb barátomat BamBi-nak hívták. Azért hívtam így, mert a nevét nem tudtam kiejteni. 6 éves voltam, mikor a szomszédunkba költözött a családjával. A szüleim kerti "Ismerkedjünk meg" partit szerveztek nekik. A bemutatkozásakor nem értettem a nevét, ezért adtam neki a BamBi becenevet. Nem is nagyon szerette, hogy így hívom, de beletörődött. Folyton csak cukkoltam szegényt, de ez nem mindig volt így. Valahogy megbékéltünk egymással, és legjobb barátok lettünk. Egyszer aztán csak eltűntek, anélkül, hogy szóltak volna. Ekkor voltam 13 éves. De mi történik akkor, ha a gyerekkori barát feltűnik? Ráadásul nem is egyedül, hanem hozza magával a hat legjobb barátját.