Iceland Mystery

Végighordoztam a tekintetemet a sűrű köddel borított tájon.10 méternél tovább nem igazán láttam, de nem zavart,hisz ismertem a helyet.Elindultam a legelő fele,ahol a dús,és gubancos bundájó pónik tarka csoportba verődve álltak összebújva.Füttyentettem egyet,mire a csapat egyik szélében mozgolódás keletkezett,majd kivállt egy koromfekete alak,és felémindult.
-Baldur!-szóltam hallkan.Nem akartam megzavarni a többi lovat.Kedves,de mégis akaratos ménem a neve hallatára töltbe kezdett.Bemásztam a karám erős falécei között,és megragadtam a dús fekete loboncát,puszit nyomtam a puha orrára,és könnyed mozdulatokkal a fejére csúsztattam a norvég színű kötőféket.Baldur megrázta a fejét,majd elkezdte bökdösni a zsebemet.-Jól van fiú, jól gondoltad, van nálam kenyér.-kezdtem el kiszedegetni a sörényéből az apró ág-és egyéb koszdarabokat,aztán előhalásztam a ménnek szánt csemegét,és kinyújtott tenyeremből oda is adtam neki.-Indulhatunk?-suttogtam a fülébe,miközben óvatosan meghúztam a vezetőszárat,és megindultam a masszív kapu fele.Társam hűségesen követett rögtön. Miután alaposan lepucoltam,megcsodáltam a tökéletesen csillogó fekete szőrét,és hibátlan testfelépítését,majd végighúztam a kezem a hátán,ezzel elsimítva a szőrszállakat. Egy nyeregalakú pokrócot terítettem a hátára,aztán az elejét kicsit megemeltem,hogy véletlen se törhesse fel a marját a nyereg.Ez után a bőr nyerget is felhelyeztem rá,megigazítottam, és meghúztam a hevedert. Rutinosan mozogtam már,hisz 5 éves korom óta ezt csináltam.Lovak körül éltem,dolgoztam velük. Előrehúztam Baldur mellső lábait,hogy kisimuljon a bőr,és ne csípje be a heveder.-Jól van,ügyes vagy!-dícsértem meg a barátom.Ezt követően a fejéhez fordultam,a szárat a nyakába hurkoltam,majd kicsatoltam a kötőféket,leengedtem,és a bal kezembe vettem a zablát,míg a jobbal a kantárt húztam á