Rákos szerelem

Rákos szerelem

  • WpView
    Reads 57
  • WpVote
    Votes 4
  • WpPart
    Parts 1
WpMetadataReadOngoing
WpMetadataNoticeLast published Wed, Feb 17, 2016
Prológus: Clara szenvedélye a rajzolás és mások szerelmének megfigyelése.Rákos betegsége miatt sosem mert belevágni egy kapcsolatba sem és a nagyobb rajzos felkéréseket sem merte elvállalni,nehogy akkor történjen meg az,amitől már gyerek kora óta tart.Ugyanis a halál nála mindennapos probléma,hiszen bármikor kopogtathat az életének ajtaján.17 éves fejjel feldolgozni ezt elég nehéz,amit az ő példája is tökéletesen bizonyít.Egyszer boldog,mert sikeresen veszi a sors akadályait,máskor pedig zokog és toporzékol,hogy mért pont őt "áldotta meg" ezzel az élet... De vajon mi történik,ha hirtelen megváltoznak a mindennapjai?Ha végre kopog nála a szerelem,vajon be meri-e vállalni ezt a kockázatot?Vajon meggyógyul?Vagy képes lesz együtt élni a rákkal?
All Rights Reserved
Join the largest storytelling communityGet personalized story recommendations, save your favourites to your library, and comment and vote to grow your community.
Illustration

You may also like

  • Morales II. - A múlt nem enged
  • Deadly Attraction
  • vissza a jégre
  • Örökké a tiéd!
  • Barátság extrákkal?
  • Közel
  • Sötét örökség
  • Tiltott dobás
  • Behálózva
  • A seggfej szobatárs

Azt hittem, az idő mindent elintéz majd. Hogy a nevek elkopnak, az arcok elhalványulnak, az emlékek pedig egyszer csak ködbe vesznek. Hogy ami egyszer összetört, az ott marad a múltban, ahova tartozik. Amaya nem így gondolta... Gyerekkorunk óta ismertük egymást. Ugyanazokon az utcákon futottunk, ugyanazokat a titkokat suttogtuk el a sötétben, és ugyanazok elől menekültünk. Testvérekként, barátként nőttünk fel... egészen addig, amíg több nem lett belőle. Valami, amit féltettem, őriztem, hogy el ne veszítsem, de ő máshogy döntött. Amint betöltötte a tizennyolcat, eltűnt. Elment, egyetlen szó nélkül. El sem búcsúzott. Nem hagyott üzenetet magyarázot, csak kilépett az életemből, mintha soha nem is létezett volna. Megtanultam együtt élni vele vagy legalábbis ezt hittem. Elfelejtettem a múltat. Falakat húztam magam köré, vastagabbakat, mint bármelyik páncél. Nem bízom és nem is kötődöm senkihez többé. Nem követem el még egyszer azt a hibát, hogy bárkit közel engedjek magamhoz. Mindegy miért van most itt, és az is, hogy miért tért vissza. Ezt az ajtót mélyen elzártam magamban, ami mögött még mindig ott áll a fiú, aki hitt. De azt az ajtót... soha többé nem nyitom ki. Amay és Diego története a múltba tekint vissza. valaha ismerték, talán még szerették is egymást. Vajon van számukra még remény? Tarts velem és elmesélem! ‼️🔞Trágár szavakat és erotikus részeket tartalmaz!🔞‼️

More details
WpActionLinkContent Guidelines