We are not alone

- Rendben. Tulajdonképpen miért is vagy itt? Hogy érzed magad? Mesélnél nekem valamiről? Bármiről, ami csak eszedbe jut.
- Piros. Piros. Piros. Piros. Piros, mint a pipacs. - gépiesen ismételgetek szavakat. Ezt kell csinálnom ahhoz, hogy teljesen elmebetegnek tűnjek.
- Tessék? Szereted a piros színt? Vagy a pipacsot? Miért ismételgeted ezt?
- La-la-la..la. laa..- éneklem olyan magas hangon, amilyenbe még én is beleremegek. Úgy látom ezzel sikerrel jártam, mert a nő köszönés nélkül megy ki a szobából. Valószínűleg gumiszobába fogok kikötni. Hé! Hiszen már most is ott vagyok. Lassan tényleg kezdek megbolondulni. Ez azért vicces. Egy pár hónapja vagyok itt, ő a negyedik pszichológus, akit becsaptam és rekordidő alatt gumiszobába fognak küldeni. A mai nap után, amit ezzel a nővel töltöttem és amilyen hülyének tettettem magam, soha nem fogok innen szabadulni.
Így lesz a legjobb. Ezt kellett tennem.
Egy elmegyógyintézet falai között senki nem tud majd információkat kiszedni egy „elmebetegből". Most már mindenki biztonságban van, aki számít.
És ez a legfontosabb.