"Mikor közölték velem, hogy egy hónapra csatlakoznom kell a NoDoubt nevű négytagú rockzenekarhoz, írnom nekik egy dalt, és legalább az egyikükkel úgy tennem, mintha összeszűrtük volna a levet csak azért, hogy mindenkinek nőjön a nézettsége, rendesen kiakadtam." Britanny Cooks, a Pretenders nevű világhírű rockegyüttes énekese nagyjából aláírja halálos ítéletét, mikor nemtörődöm módon felfirkantja szignóját a lap aljára menedzsere unszolására. Igazándiból Aaron sem tudta, mibe rángatja bele a lányt, amíg el nem érkeztek a harmadik hónap végéig...
Másik főhősünk nem más, mint a piszkosul jóképű, de frontemberhez méltón elég zűrös életű, kissé nagyképű Bradley Johnson.
S hogy mi lesz ebből az egész kalamajkából? Barátságok, szerelmek, ellenségek, tömérdek nevetés, milliónyi könny. Lesz, hogy szereplőink éppen olyanban csalódnak, akiben a legkevésbé sem gondolták, hogy valaha fognak, s olyan ember fog kiállni mellettük, aki előtte még gyűlölte őket. A Villámcsapás egy olyan történet, ami akár igaz is lehetne, tele izgalommal.
"- Ben, mutatkozz be az új húgodnak. - szólt rá Peter a konyhában ácsorgó fiúra. Ő elmormogott egy 'Ő nem a húgom'-at, majd közelebb jött hozzám.
- Ben vagyok. - mondta unottan és lenézően.
Én nem tudtam, hogyan is kéne reagálnom erre, de szerencsére apa kisegített . (mindig fura lesz apának hívni)
-Nem szeretnéd megnézni a szobádad?-kérdezte."