Flaie

Az emberek mindig meséltek vérfarkasokról, vámpírokról, kentaurokról, tündérekről. Sellőkről. Kellett egy mese arra, amit nem értettek. Nem tudhatták, hogy mi áll emögött. A teremtmények nem külön fajok, szerzetek, hanem egyetlen közösség. Vadvérűek. Egy állat és egy ember vérével, alakjával, szívével.
Egy szent átokkal.

Flaie. A név tündéül van. Halacskát jelent. Mármint, a tündében halacskát. Számomra kicsivel többet. Nem túl férfias név, ezt el kell ismerni. De nekem mégis az első, és nem volt semmi azelőtt: sem valódi család, sem szavak, sem érintések. Sem én. Egy voltam a sok között, csak olyan, mint a többi, nem egyén, csak egy elúszó csillogó folt a többi közt. Azt hittem, az az életem, és szerettem, ami volt. De sosem voltam túl eszes. Az életem akkor kezdődött, amikor nevet kaptam Tőle.