"Bajban ismerszik meg a barát." Tartja a mondás, de talán az is, hogy ki is szeret minket igazán. Nem feltétlenül az, aki mindig mellettünk van. Lehet olyan személy, aki eddig elhanyagolt, de mindig számíthattál rá, még ha csak távolról is vigyázott rád. Lehet ő az a személy, aki feltétel nélkül szeret, ám nem mindig sikerül éreztetnie veled, mert valamilyen oknál fogva nem tudja kimutatni, vagy épp te nehezíted meg a dolgát. De egyet tudnod kell, mindig veled lesz, akár tudsz róla, akár nem. Ott van melletted és segít. Ott van az ágyad mellett, ha beteg vagy vagy megsérülsz. Nem számít. Csak észre kell venned ezeket a jeleket, hogy tisztában legyél vele, kiben is bízhatsz meg igazán. Nem biztos, hogy az a személy az, akinek adtál egy második esélyt, miután csúnyán megbántott és csalódást okozott. Talán az, akinek nem adod meg ezt a lehetőséget, csak mert ragaszkodsz az elveidhez.
-Most őt minek kellett meghívni?-idegesen nézett a nővérére, aki viszont értetlen arccal nézett vissza rá.
-Talán mert Balázs gyerekkori legjobb barátja? Na szerinted miért?- csak megforgatta a szemeit, és az előtte lévő italt ami a pulton volt csak felkapta, és egy nagy korttyal már el is tüntette.
-Te normális vagy? Azt sem tudod mi volt az és hogy kié volt!-Szidta le a testvére ,azonban ő csak arra tudott gondolni hogy az a valami, ne égesse szét a nyelőcsövét és a gyomrát.
-Mi a szar volt ez?
-A whiskym, amit te húzóra megittál.-hallotta meg a háta mögül azt az hangot amit egész este el akart kerülni.
Sz.D. Fanfiction