Ő vagy az álmaim?

- Veled mi a helyzet? Nem vár rád Madridban egy Don Juan? -kérdezte nevetve, és játékosan meglökte a vállam.
- Akkor már visszamentem volna. -mondtam halkan. -Na és mi a helyzet veled? -néztem rá érdeklődve.
- Van egy lány, de kicsit bonyolult a dolog. -sóhajtott fel színpadiasan.
- Hallgatlak. -mondtam, mire felnevetett a gyermeteg kíváncsiságomon.
- Ez a lány nagyon különleges. Mikor először megláttam, már akkor is csak dermedten álltam előtte, mert nem tudtam, hogy mit mondhatnék egy ilyen gyönyörű lánynak, vagy csak szimplán azért, mert egy szál boxerban álltam előtte.-nevette el magát, mire rádöbbentem, hogy rólam beszél. Végigsimított az arcomon, majd a szemembe nézve folytatta tovább. - Tudod, ez a lány nagyon okos, vicces és mellette önmagam lehetek. Nem a híres sztár focista, hanem én, Nagy Ádám. Szeretem nézni, amikor zavarában elmosolyodik és amikor sikerül ledobnia magáról a félénk, ártatlan lány álarcát, és elő jön a vakmerő, bátor lány. Úgy érzem, hogy mind a ketten jó hatással vagyunk a másikra. -mosolyodott el.
- Akkor mi a probléma? -kérdeztem remegő hanggal, de kételkedtem benne, hogy hallotta.
- Az, hogy fogalmam nincs, hogy mit érez irántam. Van amikor minden szép és jó, de ha közelebb kerülök hozzá, egyszerűen el lök magától.
- Szerintem ez a lány fél megbízni az emberekben, mert mindenki csak kihasználta és átverte. Fél a csalódástól, mert nagyon fontos vagy neki. És legfőképp attól fél, hogy beléd szeret, mert ha ő boldog lesz, az élet közbe szól, és még téged is elveszít. De már túl késő, ugyanis ez a lány fülig beléd szeretett. -Ádi egyre közelebb hajolt, majd mikor az ajkaink találkoztak, az egész testemen egy jóleső bizsergés futott végig, a gyomromban meg egy egész állatkert kelt életre.
- Én is szeretlek Dzsudzsák Daniella! -mondta, miután elváltak ajkaink, én pedig szorosan hozzábújtam.