Az irányítás képessége

Mikor választanod kell két dolog között az egy hétköznapi cselekedet, átlagos helyzetben nem okoz különösebb gondot, ha két - vagy akár három, négy, öt, hat, hét - eltérő dolog közül kell kiválasztani azt az egyet amelyhez a többi nem érhet fel. Megteszed. Ha viszont a többi gondolatod vetekedni kezd az eddig legerősebbnek vélttel, akkor végeláthatatlan ördögi körtáncba kezdhetnek egy éjszakán át, nem fognak dűlőre jutni, csak ha mindkét gondolat a tiéd. Akkor egyszer rá fogsz jönni melyiket akarod jobban és mindenhogy nyersz. Ja, hogy nem?
Képzeljünk el egy világot, ami ez. Képzeljünk el egy valakit, aki Te vagy. Képzeljünk egy valakit aki Ő. A Világ igazából egy nem létező próbaverziója a készülő univerzumdarabnak, melyben több mint 7 milliárd apró bábu él abban a tudatban, hogy az az Ő tudatuk. Te pedig Én vagyok, Ő viszont benned van, vagy Én vagyok körülötte. Teljességgel mindegy. Ő, Te, Én. Te, Ő, Én. Ő, Én, Te. Én, Te, Ő. Tehát Mi. Ő valamiért másabb nálad, sokkal több és sokkal kevesebb, érted megtenne bármit. Akár meg is
ölne, hogy megvédjen.

Majd 8 milliárd tudattalan darabbal már tudna mit kezdeni egy számottevően fejlettebb és az eddigieknél lényegesen poszthumánabb faj. Mindezt egy olyan technikával melynek mi még a kezdetlegességeit se teljesen tudtuk kiismerni. Nem vagyunk mások, mint jó grafikájú fejlett tesztalanyok. Minden érzés, minden érzet, ideg, receptor, élőlény és minden csoda egyszerű jól megtervezett imitált valóság. Igen ez azt jelenti nem létezel, nem érzel, nem lélegzel. Nincs szád, nincs gondolatod, nincs szívverésed. Semmi vagy, de ennek az egész bonyolult szimulált társadalomnak a legkidolgozottabb részei vagyunk. Ő viszont kintről jött, nem olyan mint Te. Én.