Fociztam, gyűlöltem, szerettem, lehetőséget kaptam, barátokat szereztem és elveszítettem a testvéremet. Közben jött ő, nevezetesen Szalai Ádám, akit a világ barmának gondoltam. Ezzel az a baj, hogy csak ezt gondoltam. Egy, egyetlen egy kedves gesztus kellett tőle, hogy elkezdjen megváltozni a véleményem.