Amelia Mariani egy életet ismert: aranyból épített falakat, fegyveres őröket és egy apát, aki a „védelem" nevében mindentől elzárta őt. A külvilág számára ez biztonság volt. Számára azonban egyetlen dolgot jelentett: szabadság nélküliséget. Amikor egyetlen éjszaka alatt minden összeomlik, Amelia egy olyan férfi kezébe kerül, akinek a neve már önmagában is félelmet kelt a város alvilágában. Axel Franco nem kér engedélyt. Nem köt kompromisszumot. És nem felejt. A múltjuk vérrel van összekötve - egy régi háborúval, amelyben ártatlanok is elestek, és egy bosszúval, amely évek óta várt a beteljesülésre. Amelia pedig hirtelen nem csak egy lány, aki rossz helyen volt rossz időben... hanem egy üzenet. Egy fegyver. Egy gyengeség, amit mindketten túl későn ismernek fel. Axel számára ő a bosszú kulcsa. Amelia számára Axel maga a fogság. De ahogy a gyűlölet és a megszállottság határai lassan elmosódnak, egyikük sem tudja többé eldönteni, mi veszélyesebb: a múlt igazsága... vagy az, ami közöttük kialakul. Mert ebben a világban a szeretet nem gyengéd. És a birtoklás nem kérdés. Hanem ítélet. - Az enyém vagy, piccola - mondta halkan. Nem volt benne kiabálás. Nem volt benne kérdés. Csak tény. Amelia összeszorította az állkapcsát, próbált nem reagálni arra, ahogyan a férfi jelenléte teljesen kitölti a teret körülötte. A szíve túl gyorsan vert, a bőre alatt mintha minden ideg élővé vált volna, és ez zavarta... jobban, mint be akarta volna ismerni. - Álmodoz - sziszegte végül. Axel ajkai sarkában halvány, veszélyes mosoly jelent meg. - Hazudsz magadnak - mondta halkan. - A tested már régen nem tagad. Amelia tekintete villant. - Engedj el. közelebb hajolt, annyira, hogy a hangja szinte csak kettőjük között létezett. - Mondd még egyszer, hogy nem hatok rád. Amelia torka kiszáradt. Utálta ezt. - Nem hatsz rám - suttogta dacosan. Axel tekintete el
More details