"- Fogalmad sincs, mióta várok erre a pillanatra - hunyom be a szemem, beszívva a finom illatot, ami belőle árad ki. - Mostmár nem kell várnod semmire. Az enyém vagy - csókol bele a hajamba, karjait pedig szorosabban fonja körém. - Csak a tiéd - suttogom halkan, de a választ már nem hallom, mivel az álmok világa magába szippant, itt, az Ő karjaiban."