Papírrepülő

Papírrepülő

  • WpView
    Reads 42
  • WpVote
    Votes 0
  • WpPart
    Parts 3
WpMetadataReadMatureOngoing
WpMetadataNoticeLast published Fri, Dec 29, 2017
Soni egy hosszú nap után tudja meg az édesanyjától, hogy nemsokára rokonok érkeznek hozzájuk, nem is kevés időre: egy teljes hónapra. Mivel nyárról van szó, úgy kell egyensúlyoznia a fiúnak, hogy a családján kívül a barátnőjére, utolsó hajrá lévén az iskolára, valamint az edzéseire és a haverjaira is jusson idő. De mi van akkor, ha még egy olyan tényező is beesik a sokszögbe, amire ő abszolút nincs felkészülve? Egy négynevű tényező, ami zavart, vágyat, tagadást, önutálatot, szégyent és vonzódást kelt benne... egy fiú képében?
All Rights Reserved
Join the largest storytelling communityGet personalized story recommendations, save your favourites to your library, and comment and vote to grow your community.
Illustration

You may also like

  • Morales II. - A múlt nem enged
  • A seggfej szobatárs
  • Örökké a tiéd!
  • Tiltott dobás
  • Közel
  • Deadly Attraction
  • Barátság extrákkal?
  • vissza a jégre
  • Behálózva
  • Sötét örökség

Azt hittem, az idő mindent elintéz majd. Hogy a nevek elkopnak, az arcok elhalványulnak, az emlékek pedig egyszer csak ködbe vesznek. Hogy ami egyszer összetört, az ott marad a múltban, ahova tartozik. Amaya nem így gondolta... Gyerekkorunk óta ismertük egymást. Ugyanazokon az utcákon futottunk, ugyanazokat a titkokat suttogtuk el a sötétben, és ugyanazok elől menekültünk. Testvérekként, barátként nőttünk fel... egészen addig, amíg több nem lett belőle. Valami, amit féltettem, őriztem, hogy el ne veszítsem, de ő máshogy döntött. Amint betöltötte a tizennyolcat, eltűnt. Elment, egyetlen szó nélkül. El sem búcsúzott. Nem hagyott üzenetet magyarázot, csak kilépett az életemből, mintha soha nem is létezett volna. Megtanultam együtt élni vele vagy legalábbis ezt hittem. Elfelejtettem a múltat. Falakat húztam magam köré, vastagabbakat, mint bármelyik páncél. Nem bízom és nem is kötődöm senkihez többé. Nem követem el még egyszer azt a hibát, hogy bárkit közel engedjek magamhoz. Mindegy miért van most itt, és az is, hogy miért tért vissza. Ezt az ajtót mélyen elzártam magamban, ami mögött még mindig ott áll a fiú, aki hitt. De azt az ajtót... soha többé nem nyitom ki. Amay és Diego története a múltba tekint vissza. valaha ismerték, talán még szerették is egymást. Vajon van számukra még remény? Tarts velem és elmesélem! ‼️🔞Trágár szavakat és erotikus részeket tartalmaz!🔞‼️

More details
WpActionLinkContent Guidelines