air catcher//joshler

Tyler Joseph a tóparton ült, ahogy szokott. Ez volt az egyetlen dolog amit szeretett; nézni ahogy a tó lágyan hullámzik. Ránézett az órájára: 00:34. Elővette a füzetét. Sóhajtott egyet, és hevesen elkezdett írni.
"I won't fall in love with falling, I will try to avoid those eyes."
Hogy kinek is írta ezt? Igazából ő sem tudta. Talán annak a fiúnak aki folyton gúnyt űzött belőle?
- Megérdemled. Minden fájdalmat megérdemelsz. - mondta a hang a fejében.
Valamennyire hitt is neki. Azonban mindig megkérdezte magától: Miért érdemelte ki ezt? Ártott valaha bárkinek is? Nem tudta. Senki nem cáfolta meg azt, amit a hang neki suttogott. Így hát hitt neki.
Még fél óráig nézte a tavat.
- Holnap iskola - gondolta.
Persze mindegy volt, hogy hazamegy-e, aludni úgy sem tudott volna. Az iskola volt az utolsó hely ahova menni akart; ki akart volna visszamenni oda? Ahol mindenki lenézi? Ahol nem tudott önmaga lenni? Ki akart így élni? Főleg úgy, hogy ott volt Josh is? Aki megalázta? Miután Tyler szerelmet vallott neki, teljesen megváltozott. Először csöndes volt, de utána lettek új barátai és minden megváltozott. Pedig előtte barátok voltak. Legjobb barátok.