Ha elengednéd (Valkusz Milån ff)
25 Partes ContinĂșa - Ărtsd meg, ez nekem nem megy tesĂł. Mindenki ezzel jön, hogy el kell engednem a mĂșltat Ă©s tovĂĄbb kell lĂ©pnem, de ez nem Ăgy mƱködik - fakadt ki Ă©s Ășgy Ă©reztem, hogy a sĂrĂĄs kerĂŒlgeti.
- Akkor mégis hogy mƱködik, tesó? - kicsit frusztråltabban kérdezte Peti.
- Ăn döntöttem el, hogy nem akarom Ćt elfelejteni, sem elengedni, Ă©rted Peti? Ez egyedĂŒl az Ă©n döntĂ©sem! Nem fogom eldobni azt ami köztĂŒnk volt, mĂ©g akkor sem, ha mĂĄr nem vagyunk egyĂŒtt. AttĂłl mĂ©g ugyanĂșgy szeretem Ă©s ragaszkodom ahhoz, ami köztĂŒnk volt. Nem akarok egy ennyire csodĂĄs dolgon tĂșl lenni, Ă©rted mĂĄr? - hangja tele volt gyengĂ©dsĂ©ggel Ă©s ugyan akkor fĂĄjdalommal is.
ReagĂĄlni sem tudtam a hallottakra, olyan volt mintha mindenem elzsibbadt volna Ă©s szavai tĆrkĂ©nt döftek a szĂvembe. Csak figyeltem Ćt, ahogy hĂĄttal ĂĄllt nekem Ă©s lĂĄttam, ahogy a vĂĄllai megemelkednek Ă©s megkönnyebbĂŒlten egy mĂ©ly levegĆt vesz. Ekkor tekintettem ĂĄtsiklott barĂĄtjĂĄra, aki megdöbbent arccal az Ă©n arcomat kĂ©mlelte.
- TesĂł, nem ilyen reakciĂłra szĂĄmĂtottam tĆled..- nevette el magĂĄt halkan, de mikor lĂĄtta, hogy barĂĄtja semmit sem reagĂĄl, lassan Ć is az Ă©n irĂĄnyomba fordĂtotta a fejĂ©t.
Szemei elkerekedtek, amikor velem szemben talĂĄlta magĂĄt Ă©s egyenesen a szemembe nĂ©zett a gyönyörƱ barna Ăriszeivel.