Magányos Utakon

"Álltam az előtt a kibaszott lépcsőház előtt és néztem ki a fejemből. Elegem volt. Mindenből. Az otthoni körülményekből, hogy anyámmal folyton veszekszünk. Hogy a barátaim hanyagolnak, mostanában. Hogy akiért oda-vissza vagyok, észre se veszi, vagy csak tetteti. És akkor megjelent az utóbb említett személy. Mosolya édes volt, mint mindig. Szemei csillogtak, haja pedig pontosan ugyanúgy volt beállítva ahogy szokott. Oldalán egy alacsony lány tipegett. Szőke hajú, kék szemű. Nevetett, nem úgy mint a divatpicsák, hanem normálisan. Jól mutattak együtt és ez fájt. Ha nem lennék ilyen félénk, már rég beszélnénk... Elpillantott oldal irányba, s meglátott engem. Könnyek gyűltek a szemembe, észrevette és elszomorodott. Dühösen bevágtam a lépcsőház ajtaját amit eddig tartottam, majd elsiettem.
- Jane - kiáltotta utánam, de nem érdekelt. Hülyeséget akartam csinálni, ami nem sokára meg is történt."