"- Ms. Stark, kérem, rám is figyelne, ha megkérhetem? - az irodalom tanárom rémes, visító hangon szólított fel, kitudja addigra már hányadszorra. Pont abban a pillanatban, amikor megkaptam a hírt az apámról.
- Sa-sajnálom Ms. Stevens, de el kell rohannom! - közöltem remegő hanggal, és felpattantam a padból, felkaptam a táskámat majd az ajtó felé indultam. Mielőtt elhagyhattam volna a termet a tanár megállított.
- Ide figyeljen, angyalom. Meglehet, hogy a neve sokat számít, de ebben az iskolában egyenrangú a többi társával, úgyhogy nagyon szépen megkérem, üljön vissza a helyére! Ha jól tudom az óra vége még igen csak messze van!
- De az apám... - kezdtem bele remegő ajkakkal, de Ms. Stevens nem hagyott szóhoz jutni.
- Tudom, hogy ki az apja, Ms. Stark. De ez akkor sem hatalmazza fel erre a viselkedésre! - förmedt rám, én pedig egyre idegesebb lettem. Nem hagyhatnánk ki ezt a veszekedést most az egyszer? Csak most az egyszer, amikor ekkora a baj!
- Mrs. Stevens, kérem... - próbáltam szóhoz jutni ismét, de hogy is várhatnám el, hogy pont ő értse meg a helyzetemet, aki minden erejével az apám ellen harcol?! Megpróbáltam a telefonomat megmutatni neki bizonyításként, de a tanárnő hajthatatlan volt.
- Ms. Stark, nem fogom még egyszer kérni. A következő ahová mehet, az az igazgatói iroda!
- A fenébe, az apámat elrabolták!"
Lily Stark. Kivülről átlagos, amerikai középiskolás... Vagyis az szeretne lenni. Tony Stark lányaként már egészen fiatalon megtanulta a hírnév előnyeit, de leginkább a hátrányait. Bármit megtenne, hogy ő is átlagos lehessen, akár az iskolatársai.
Egy napon, amikor az apját elrabolják egy fegyverbemutatón, Lily élete fenekestül felfordul. Minden erejével azért küzd, hogy megtalálja az apját, s hogy rendbe tegye lelkiismeretét.