Csodák márpedig nincsenek (KNB fanfic)

A Csodák generációjának volt tagjaként, olyan kivételek értek, amik még jobban felemeltek a piedesztálra. Hírnév, elismerések hada, erős iskolák versenyeztek érted, ellenségeidben összetört álmokat hagytál, Te, aki még a legjobbak között is ásznak számítasz. A pálya rettegett szörnye, Aomine Daiki. De ezt a szörnyet legyőzték egyszer. Vereségét követő évben, mikor esélyt kap a revánsra, beviharzik az életébe Ő.

Másodszülöttként árnyékban élt, a meg nem értett zseni címét viseled, nem tudsz menekülni démonjaid elől, amik szilánkosra törtek, és ezek miatt egy teljesen más ember vagy, de az akarsz lenni, aki legyőzi a szörnyetegeket. A démon, aki mindent felborít, Kagami Amika. De ezt a démont már megtörték nem is egyszer. A bántalmazásokat követő évben, magához ragadja az esélyt, hogy új életet kapjon, de semmi nem alakul úgy, ahogy tervezi, mert Ő hagyja, hogy belépjen az életébe.

××××××

,,- A kapcsolatotok olyan, mint egy elfuserált "Rómeó és Júlia", és épp annyira fájdalmas nézni is - morogja nekünk Momoi.
- Te feláldoznád értem mindened? - kérdem, Dinkától.
- Nem...
- Na, látod én se! - szakítom félbe hevesen. Ő, csak elmosolyodik és közelebb hajol hozzám.
- mert téged nem veszítelek el még egyszer - suttogja szemeimbe nézve."

××××××

,,- A Démonok is Szörnyek, ahogy a Szörnyek is Démonok. Ijesztő lehet nézni, ahogy ennyire megérti egymást két teljesen eltérő ember. Talán új árnyék és fény párost köszönthetünk.
- Ezt előre tudtad, Akashi."

××××××

Ez a történet az anime és a manga után játszódik.