Egy lány nehéz élete

Mary Anderson-nak hívnak. Budapesten élek a szüleimmel. Sosem voltam az jó gyerek,de nem is voltam rossz. Vagyis a kettő között. A suliba a jegyeim mindig 2-3-ak voltak,csak hogy ez a szüleimnek nem volt elég, ők azt akarták hogy kitünő legyek. Mivel továbbra sem változtak a jegyeim, így a szüleim 2 hónap szobafogságra raktak, hogy hátha így majd tanulok. De sajna ez nem történt meg, így egyfolytában kiabáltak velem, meg az apám sokszor meg is ütött. Ez miatt már egyre rosszabbodott az állapotom, amit már a tanárok is észre vettek.