Nekem Adod ezt a Táncot?

3. Fejezet

                       Jéézusoom!!!

Vége a hétvégének, újra elkezdődött a tanítás...
Épp átváltoztatástanon ülünk, és mindenki unottan hallgatja McGalagony mondandóját.
James és Sirius már megint valami balhen törik a fejüket, Remus próbálja megállítani őket, Peter pedik csakis Jamest követi. Állandóan azt a mardekáros Perselus Pitont szekálják, de azt is tudom, hogy meg van rá az okuk.....
Én személyszetint, egész hétvégén azon gondolkodtam, amit lily mondott még a pizsibulinkon.
Meg kérni Remust, hogy legyen a külön tanárom!?
Egyépként egész jó ötlet, de nem fog rájönni, hogy azért kértük meg, mert tetszik nekem??
Hát én már teljesen ki vagyok! Tényleg ilyen a szerelem? Mi? Várj! Én most szerelmes vagyok? Na, jó már magamon sem tudok kiigazodni....
Röpke egy óra múlva kicsöngettek. (végre)
Pedig én szeretem az átváltoztatástant, de ma valahogy nincs hozzá kedvem...
Kicsöngetés után, Lily, Marlene, Mary, Dorcas és én, kisétáltunk a folyosóra, és elindultunk a park felé.
Már majdnem kiertünk a kastélyból, amikor valaki utánunk jött.
- Hé, Evans! A mennyből pottyantál le? Ugyanis olyan vagy mint egy angyal.
Vigyorodik el James Potter.
Mi még háttal álltunk neki, ezért meg fordultunk.
- El jönnél....
Kezdte James a minden héten feltett kérdést.
- Igen.
Válaszolta Lily.
- Mi igen? Eljössz velem szombaton a Három seprűbe?
- Elmegyek.
Válaszolta mosolyogva Lily.
- Akkor szombaton.
Vigyorog még mindíg a fekete hajú Potter fiú, majd hátat fordít és elmegy.
- Lily Evansel fogok randizni!
Kiabálja a folyosón, mire mindenki csodálkozva néz rá.
Lily pedig még mindíg vigyorog.
Ki értünk  a parkba, és ez volt a téma.
- Rendben. Lilyt már elhívták randizni. Akkor most már csak mi négyen vagyunk.
Mondja Maarlene.
- Jenny! Most már beszélhetek Remussal?
Kérdi Lily.
- Szerintem...
Kicsit gondolkodtam.
- Igen. Beszélhetsz vele.
Vigyrodok el.
Jézusom. És ha bele megy?! Akkor engem fog korrepetálni. Egyépként most mért rémülten meg ettől ennyire??? Én örülnék neki. Vagy nem??
Jéézusoom! A végén ebbe fogok belehalni.....
- Jenny! Hol vagy? Mert már nem köztünk, az biztos.
Rázza kezét előttem Mary.
- Bocsi, csak elgondolkodtam.
- Délután beszélek vele.
Mondta Lily, azzal a vigyorral az arcán, ami még azóta nem hervadt le, hogy James elhívta randizni.
Kicsit félek.....

Délután:

A folyosó egyik végéből nézzük, ahogy Lily oda megy Remushoz.
Elkezd beszélni, Remus meg bólogat. Utána ő beszél, majd Lily bólogat....
Vajon miről beszélgetnek???
Aztán egyszer csak Lily ide jön, meg fogja a kezem, és oda vezet.
- Szia!
Köszönök félősen.
- Szia, Jenny! Lily azt mondta, hogy kéne neked korrepetálás, Mágiatörténetből.
- Hát, igen nem ártana... Abból vagyok a legroszabb.
- Mondom.
- Figyelj, én szívesen korrepetallak. Mondjuk minden héten kedden?
Kérdezi.
- Szerintem jó lehet.
Vigyorodok el.
- Akkor majd holnap, mondjuk a könyvtárban, délután?
- Ott leszek!
Mondom.
- Rendben, akkor majd még beszélünk. Szia!
Köszön el Remus.
- Szia!
Köszöntünk el Lilyvel egyszerre.
Basszus. Kedd már holnap van?
Az a fura, hogy várom is, meg nem is...
Na, mindegy. Ráérek holnap stresszelni. :D
- Na, Jenny, úgy tűnik összejött.
Vigyorog Marlene.
- Félsz?
Kérdezi Mary.
- Háát... Inkább csak izgulok, vagy, hogy mondjam...
- Ne félj! Remus jó fej. Bármi ciki dolgot mondasz, nem fog hülyének nézni.
Mondja Dorcas, mire belőlem és másik négy barátnőmből kitört a röhögés.
A lányokkal fel mentünk a klubbhejségbe, majd neki álltunk megírni a bájitaltan beadanót.....
Igazából nem is mi írtuk...... Hanem Lily. :D
Marynek és Dorcasnak a mai napra valami programja volt, ezért elmentek, majd ez után egyszercsak valaki kopogtatott az ablakon. Kitártuk az ablakot, és kik mások, mint a tekergők lebektek seprűn az ablak előtt. James és Sirius benne van a griffendél kviddics csapatában. Remus nincs, de ettől függetlenül nagyon jól tud repülni.
- El vihetjük a hölgyeket egy körre?
Kérdezte James.
- Egye fene.
Mondja Lily, majd kimászik az ablakon, és James mögé ül, majd atkarolja a derekát.
Sirius rám néz, majd Marlenere. Én pedig barátnőmre nézek, hogy mennyen ő. Marlene ránéz Siriusra, majd mivel látja, hogy a fekete hajú sármos fiú mosolyogva bólint, Marlene is kimászik az ablakon, és belekarol Sirius derekába.
James és Sirius elindulnak a két lánnyal, én pedig Remusra nézek.
- Gyere Jenny!
Mondja mosolyogva. Na jó, hogy tud ilyen cukin mosolyogni?
- Megyek!
Mondom, majd ki mászok az ablakon, de megcsúszik a lábam. Ha Remus nincs, már nem élnek.: Elkapta a kezemet, és felhúzott a seprűre.
- Jól vagy?
Kérdezi.
- Soha jobban, hála neked.
Mondom, majd belekarolok a derekába, ő pedig villám gyorsan elindul.
Bele nevettem a csendbe. Ő pedig már szerintem azon nevetett, hogy én nevetek. Elképesztően gyönyörű volt a kilátás. A gyönyörű vörös ég, és ahogy tükröződött a vízen...valami fantasztikus látván volt.
Megint gyorsitottunk, így szorosabban karoltam át Remus derekát, ő pedig csak nevetett.
Hirtelen lefelé kezdtünk száguldani a fekete tó vize felé, ezért elkezdtem sikítani. Ő pedig az utolsó pillanatban rántotta fel a seprű elejét, így pont nem ért hozzánk a víz.
A tükör sima felszín felett repültünk néhány centivel, így a kezem a hideg vízbe engedtem. Annyira gyönyörű volt. De sajnos egy idő után besötétedett, és vissza kellett mennünk a klubbhejségbe.
Remus egészen a lányok háló körlete ablakáig repült velem, majd ezt mondta: - A vacsoránál találkozunk Jenny!
- Igen, majd találkozunk mondom, majd bekopogtatok az ablakon, majd mikor kinyitják intek egy utolsót Remusnak, s végül be mászok a nyitott ablakon.
- Naaa??
Néz rám Marlene.
Valahogy úgy tudtam, hogy ez lesz az első kérdése.
- Semmi csak beszélgettünk... Várj... Mary, Dorcas! Ez a ti művetek?
Kérdezem barátnőmet.
- Hááát előfordulhat.
Nevet Mary.
- Na, menjünk vacsorázni.
Mondja Lily nevetve.
Lementünk a nagyterembe, és leültünk a griffendél asztalához.
Majd nem sokkal később még jelentek a fiúk. Remus leült mellém. MELLÉM!
Jézusom. Leült mellém.

Vacsora közben nagyon jót beszélgettünk, majd miután mindannyian jól laktunk, felmentünk a klubbhejségbe, majd mi lányok onnan a hálókörletünkbe.
Mindannyian letudoltunk és fogat mostunk, mindenki át vette a pizsamáját, csak én nem. Nem tudom mért, meg nem voltam fáradt, ezért nem is volt kedvem atöltozni. Csak fel vettem egy farmert, és egy pulcsit.
Tizenegy körül már mindenki aludt a klubbhejségben, kivéve én. Az ablakban ültem, és néztem a csillagokat. Egyszercska kopoktattak az ablakon.(ismét) :D
Ki nyitottam, és seprűn ülve, Remus Lupint pillantottam meg a félhomályban.
- Gyere velem!
Mondja.
Gyorsan felettem a kabátomat, kimasztam az ablakon, és fel ültem a mellé a fíú mellé, aki már év eleje óta tetszik.
- Hova megyünk?
Kérdezem.
- Majd meglátod!
Vigyorodik el. Egyépként nem láttam az arcát, mivel mögötte ültem, de éreztem, hogy vigyorog.
Körbe repültük a sulit, majd leszálltunk a tetejére.
Leültünk a tetőre, majd Remus felém fordult.:
- Figyelj Jenny, mondanom kell valamit. Nagyon régóta kedvellek. Igazából már tavaly óta, csak nem mertem bevallani. Imádom, hogy mindig nevetsz, mi dig vidám vagy, és ez nem a legfőbb oka annak, hogy nagyon tetszel nekem, minden hülyeségben benne vagy. Annyira hülyének érzem magam, hogy ezt eddig nem mondtam el...

Mondja Remus, majd lehajtja a fejét.
Én felemelem az állát, hogy a szemembe nézzen.
- Nem tudom, ez mennyire segít rajtad, de én is szeretlek Remus Lupin.
Mondom kicsit elpirulva, majd közelebb hajolok Remushoz.
Már csak néhány centi volt közöttünk, amikor Remus megszólalt.:
- Én nem tudok csókolózni.
- Én se.
Válaszolok neki nevetve.
- Akkor bénázunk?
Kérdi.
- Akkor bénázunk.
Nevetem el magam, majd közelebb hajolunk egymáshoz, és ad egy felénk szájra puszit.
Egy pillanatra a szemembe néz, és láttam rajta, hogy ez nem volt elég. És mostmár kevésbé félénken ismét közelebb hajolt hozzám, és mélyén megcsókolt. Bele nevettem a csókba.
Nem tudom meddig ültünk ott. Lehet, hogy, egy percig, vagy egy boldog óráig, de az is lehet, hogy egy varázslatos napig, majd elválltunk egymástól.
- Szeretlek Jenny!
Mondja Remus.
- Én is!
Mondom, majd megölelem.
Egészen hajnalig ültünk a tetőn, néztük a csillagokat, és beszélgettünk.
Majd újra felültünk a seprűre, én Remusba karoltam, és ő vissza vitt a lányok hálókörletébe.
Én bemásztam az ablakon, majd kihajoltam a seorűn repülő Remus hoz, és köszönésképp adtam egy puszit a szája mellé.
Miután elment, becsuktam az ablakot, átöltöztem a pizsamámba, és ledőltem aludni. Elképesztően boldog vagyok... Elképesztően boldog...

Sziasztok!
Itt a kövi rész. 😁👍
Remélem tetszett! 😉
Megpróbálom minél hamarabb hozni a következő fejezetet.
Addig is, puszi:Lau😘