A könyv címe: A büszke démoni kultivátor: - ez lényegében egy olyan kultivátor regény, amiben mindenki kattant és arrogáns, és folyamatosan megy a hajtépés, mert próbálják eldönteni ki a legerõsebb. Ugyebár tudjuk, az ilyen sztorikban senki sem lehet erõsebb, mint a fõszereplõ. Az, aki pedig még nála is arrogánsabb csakis a fõ gonosz lehet, akinek az a sorsa, hogy legyõzzék. Na, a hülye fõ gonosznak itt errõl senki sem szólt! Így az lett a vége hogy emberi fogpiszkálót faragott belõle a fõszereplõnk.
A fõszereplõnk büszke élete a Luo folyón bontott vitorlát. Most biztos arra vagy kíváncsi mit keresett egy teknõben! A titokzatos eredet történetét azt! A fõszereplõnket egy kedves mosónõ vette magához. Mivel a Luo folyón találta a gyereket eredeti módon Luo-nak nevezte el és hozzá csapta a Binghe nevet, mert tél volt. Mindig találni egy csepp melegséget ebben a rideg világban. És a jó mindig elnyeri méltó jutalmát. Mi? A mosónõ meghal? He? Ne már! Megint egy árva fõszereplõ? Így mentsen ki az ember egy gyereket a folyóból! Eh! Jól van! Szomorú eredet történet letudva. Jön a szokásos rizsa: tenger mély gyûlölet és véróceán. Hogy beindulhasson, a sztori a fõszereplõnk szerez magának egy mestert és egyúttal fõ gonoszt is! Ez a mester az Égig Érõ Hegység klánjának Tiszta Nyugalom csúcsát vezeti. A neve Shen Qingqiu. A gonosz mester utálta a tanítványát. "Micsoda? A kedvenc tanonclányom, akibe annyi energiát fektettem beleszeretett ebbe a jóképû és tehetséges legyõzhetetlen kultivátor géniuszba? A pokolba! Majd én teszek róla, hogy megkeserítsem az életed!" Ha te vagy a fõ gonosz arra érdemes oda figyelned, hogy soha semmilyen körülmények között ne lökd a tanoncodat egy szakadékba! Mindegy mennyire gyûlölöd! Oké? Mert nem tudsz olyan szörnyûséget tenni vele, amit ne fordítana az elõnyére. Ha lerúgod, egy szikláról az olyan mintha ösztöndíjat adnál neki és a kapott ösztöndíjjal mármint bosszúvággyal a fõszereplõnknek végre lett életcélja. Ó majd el felejtettem! A fõszereplõnk találkozott egy Álom Démon nevû démonnal mit ad isten álmában. A vén démon is úgy gondolta, hogy a kölyök jóképû és elképesztõen tehetséges kultivátor géniusz. Ezért tanított neki pár hasznos trükköt, aminek köszönhetõen a fõszereplõnk rohamos fejlõdésnek indult, és végül feltörte a démonpecsétet, ami elfojtotta az erejét! He? Mit keresett rajta egy démonpecsét? Na, mindegy hagyjuk! A fõszereplõnk megkaparintotta a híres Démonszív kardot a Démonvilágban. És hogy mire használta ezt a kardot? Fogta magát és a démonvilágban legyõzte a királyt és háremébe fogadta lányát. Az emberi világban pedig legyõzött egy gonosz klán vezért és háremébe fogadta unokáját. Végül a valamikori klánjában legyõzte egykori mesterét és háremébe fogadta egykori barátját. Miután mindenkit kinyírt már tényleg nem maradt senki, aki arrogánsabb lett volna fõszereplõnknél. Nem kellet azért küzdeni, hogy eldöntsék ki az erõsebb. Nem szuper? A fõszereplõnk lett mind két világ leghatalmasabb embere, és a háreme több mint 3000 nõt számlált. A gonosz, nyomorúságos kelepcében végezte és hátralévõ életét egy befõttes üvegben töltötte. A fõszereplõ pedig boldogan élt, míg meg nem halt a háremével és a kismillió gyerekével.
YOU ARE READING
A fő gonosz szerepében: ÉN!
FanfictionScumbag System Villain által inspirálva és arra építkezve, de saját történet és karakter felhasználásával