Tiltót szerelem (BTS ff)

12 rész

Andrea szemszöge
Egy hete hogy ide vagyok bezárva, nem kapok semmi mást csak kenyeret és vizet na meg a minden napi verést.
Mindenem kék - zöld foltos,az arcom sebes és tele van vágásokkal, apám szerint igy legalább kinézek valahogy.
Visza emlékezés
Apám egy pengével köt be, ősze vágta az arcom és lábam.
- Igy legalább kinézel valahogy, hátha így megtetszel anak a csávónak, bár kétlem de próba szerencse. - mindvégig szánalommal monta ,de igaza van hogy is gondoltam hogy ő egyszer....
Visszaemlékezés vége
Aznap nagyon fájt hogy igaza volt apámnak én  junioroknak soha nem leszek jó. Most sem keres lehet nem is gondol rám hisz miért is nem vagyok senkie .

Jungkook szemszöge
Egy hetel eszelőt

Mindenhol kerestünk V -vel de nem tálaltunk sehol sem mindenkit akit látunk ki kérdeztünk de semmi még.
- elnézést nem látót ere egy barna hajú, kék szemű magas lányt?-kérdeztünk  meg egy idős bácsit.
- de de igen ép a nem meszi üzletből jöt ki amikor egy férfi betete az autóban.
Köszönjük nagyon sokat segitet -hajol  meg V köszönet képen.

Most

A rendőröknek szóltunk de meg semi már egy hét eltelt és semmi.
jUnkook kérdezhetek valamit?-lep be a szobámban, igen mostanában a szobámba vagyok zárva.
-persze-válaszoltam de ha akár hova elakar engem hívni én nem megyek.
-Te mit érzel Andrea iránt-ba hát ezt meg en sem tudom ,most csak anyit tudok hogy it legyen meletem öleljem és csókoljam, igen csókoljam azokat az édes ajkait.
-hey junkook it vagy - lengeti meg kezét elöltem.
-Meg en sem tudom hogy mit erzek de  aszem szeretem-v elmosolyodot majd komolyra vált arckifejezése.
-Akor majd mond meg neki amikor megtaláljuk.
Csak bólogattam ezel ő kiment,magamra hagyva es a gondolataimal amik csak azon jár hogy milyen foró voltak az ajkai na meg persze többre is.Na en most megyek mert találkám van a jobb kezemel.

Paulina szemszöge
Már 2 napja felébredtem a komából, yoongi minden nap it van és nem hagy magára
A bandából kiszált azt monta hogy ő boldog akar velem lenni.
Andrea eltűnése nagyon aggaszt, yoongi monta hogy megtalálják nyugodjak meg de nem megy.

Andrea szemszöge
Megint eltelt egy hét  már mozogni sem tudók mindenem fáj.
- na megjöttem hiányoztam?kérdezi és egyre közelebb ér hozam.
- nem haotam!- közel jöt hozzám majd megfokta a fejem és a falba ütőte, már nem látok semmit csak egy utolsó hangot.
-Kezeket fel!- kiáltsák gondolóm a rendőrök de már késő, nagyon köszönöm junkook.Meg egy percet tudam ébren maradni és  elmondtam azt a dolgot amit rég keket volna.-SZERETLEK JUNKOOK- és ezel enyi.