Érzelmek....~Hanako kun és Yashiro Nene

Part 3

Sziasztok! Rég volt rész tudom, ezer bocsánat de egyszerűen nem voltam ráhangolodva a wattpad könyv írásra :C
De valahogy a napokban egyre többször gondoltam e könyvre szóval folytatom a béna írásommal :'D

Szóval fogadjátok az új részt sok szeretettel<3

~~~~~~~~~~~~~~~~

Hanako sz.sz
Kou-kun szavain forgott a gondolatom.
Hiába próbáltam rá jönni mi is lehet azok annál messzebb kerültem a megoldástól túl sok a lehetőség minden felé kísértet lehet.

-Hanako - kun! - szólított meg a gondolat menetemben a szőke.
-Tessék? - kérdeztem jó magam tőle
-Mi tevők legyünk?
-Ameddig nincsen gond nem baj.
-NINCSEN GOND? HAHÓ EMBER! TÉGED ÜLDÖZTEK VAGY ENGEM? - ordította le szinte a sapkamat Minamoto.
-Hé! Te egyáltalán nem számítasz - oltottam rá ki a nyelvem és bőködni  kezdtem az oldalát.
A fiú reflexból hangosan nevetett és a földre burult. Neki és a többi diáknak is szünete volt. Igy hát váratlan pillanatban rá nyitott egy leányzó aki a fiú láttán elmenkült.
-Na szépek vagyunk a lány mosdó padlaján hozzuk rá a frászt a lányokra.. - Oktatam ki a földön lévőt. Nem kell neki sok idő felállt azért, hogy az előbbiért meg kapjam a magamét. A levegőben hadonaszot csak azért, hogy engem eltudjon kapni.
Milyen mázlista már ez a  fiú, éppen az előző lány tért vissza, de nem egyedül. Egy tanár kíséretében jött. Minamoto aztán egy igazi szerencsétlen a fülnél fogva távolították el a helységből. Gyorsan járt a pletyka a suliban. Yashiro épp ezért is jött el ma hozzám. Meglepően néztem rá, hogy még a tegnapi után is itt van velem. Furcsa volt de látványától hasamban furcsa érzést éreztem. Boldogságot leginkább.
-Szia! Köszöntem rá én először
-Hali! - válaszolt Nene bájosan.
Kínos csend keletkezett közöttünk. Nagyon kellemetlenül érztem magamat. De így is vele akartam maradni minden áron.
Percek haladtak és mentek mi csak, ugy voltunk egymás társaságában. Hirtelen zajra lettünk figyelmesek. Minamoto tért vissza a sikertelen agymosásáról, hogy a lány mosdóban nem, fog mostmár tartózkodni. Erre az első dolga, hogy ide jön. Kínos csed mellette nem maradt meg.
-Srácok! Most, hogy úgy mindannyian itt vagyunk elmondhatom mi is történt velem mostanában.
-Kérlek azért a magán életedet tarsd meg magadnak. - vágtam a szavába.
-Meg is fogom! - gúnyosan oltotta ki a srác rám a nyelvét.
-Szóval, Mitsubával beszélgettem a napokban kettesben és mesélt Sakura tervéről. Ő jóval többet tudott erről mint én vagy esetleg mi. A zöld mokkeik sem hiába kergetek meg engemet. Nah szóval Sakuraék terve a zöld mokkeikal, hogy az összes" jó, vagy semmit tevő "szellemet a túl világra juttassák. Helyettük a gonosz kísértekkel legyen tele ez az iskola. És miért kergetek meg engemet is? Azért mert belőletek árad egy ugy nevezett kísértet por ami a sok közös idő miatt rám is került általatok és e miatt kerültem Mokkeik célpontjába.
-Srácok bocsánat de nekem mennem kell a kertész klubba Aoi már biztos vár. - Sietett el Nene a társaságunkból.
-Van valami ötleted, hogy mit tehetnénk? - kérdeztem Koutól
-Szerintem menjünk el a könyvvtárba. Hátha Tsuchigomori tudd valamiről.
Sietünk le a könyvtárba. De először Minamoto elment a kiskertbe Nenéhez, hogy elmondja merre talál minket és ha szeretne, utánunk jöhet.
-Nene miért bartkozol Teru öccsével? Talán most ő tetszik neked és végre viszonozza? - Kezdet bele egyre hevesebben a kérdésekbe Aoi.
-NEM, EGYÁLTALÁN NEM TETSZIK - vörös fejjel válaszoltam Aoinak
Folytattam csendben a virágok locsolását és siettem a srácokhoz a könyvtárba.

Am ha valakinek van bármi ötlete a storyhoz az bátran privátban írjon ^^

Sajnos ötlet hiány miatt nem folytattam egy ideje mert alapból is egy oneshot lett volna de máshogy alakult.
De most reméljük sikerül aktív lennem
Kéz csók ❤️