Nem minden nap az utolsó ~《Jungkook ff.》~

1.rész

Most épp amilyen gyorsan csak tudok rohanok az elnyelő sötétségbe visszatartott könnyeimnek utat engedve, minden problémám elől elmenekűlve.
Végűl egy tisztás közepén leülök, és összeszedem magam. Mély levegőt véve nézek fel az égre ,melyet számtalan csillag borít ,de a könnyeim miatt az egész össze mosódik egy nagy feketeséggé.
Pár perc után már úgy érzem ,hogy valamennyire már elmúlt a sírógörcs és kitisztult elődtem a tály.

Az előbb annyi minden történ egyszerre, hogy még a nevem is kimaradt.
A nevem Kim Hyuna, 16 éves vagyok 1 hónap múlva leszek 17, az, az Március 10.-én. Félig Koreai félig Magyar vagyok, de Koreában élek. Apám alkoholista, Anyum már 3 éves koromban elhagyott minket, mostanra meg már ki tudja hol lehet. Nem keres, nem hív, azt sem tudja élek e még egyáltalán, de ezt az egészet pont úgy leszarom már mostanra, mint ő.

A telefonomon az időt megnézve látom hogy hajnali 3 van és jo lenne valamit aludni a holnapi napra hiszen suli van. "Jaj de kibaszottúl örülök". Nagy reménnyel megindulok legjobb barátnőmhöz Soominhez, hogy hát ha befogad éjszakára, de igaz nem ez lenne az első alkalom.

Mikor oda érek nem csöngetek nehogy felébresszem a szüleit mert ők álltalában már 5kor nincsenek itthon. A telefonomat előkapva a zsebemből írok rá Miniere. 5 perc múlva kapu nyitódásra leszek figyelmes és egy álmos Miniet veszek észre benne, kacsás pizsamában és szemfedővel a fején. Szemét kezdi el dörzsölni mire így köszöntöm:
- Mi ez a hacuka Minie?
- Pizsama. Nem láttál még pizsamát? -ásít egyet mellé.
- Hát ilyet nem gyakran. -kuncogom el magam
- Na de a lényeg...MÉG IS MI A JÓ FRANCOT KERESEL ITT HAJNALI FÉL 4KOR??? -kezd el kiakadni.
- Nyugiii van na! Már megint apám....nálatok maradhatnék megint?
- Kezdhetted volna így is és akkor nem kellet volna végig hallgatni a kiakadásom, és lehet a kutyák se ugadtak volna veszettül.
- A pizsamás után megszólalni sem hagytál még is hogy a francba momdtam volna?!
- Jo, inkább hagyjuk..menj be mindjárt megyek én is csak visszakulcsolom a kaput. -szól utánam Minie.
Ahogy beértem, a konyhába vettem az irányt és kutakodni kezdtem valami kaja után. Találtam maradék pizzát és neki álltam enni. Ahogy az első sebzést vetettem a pizzán bejött Minie a konyhába és csak megdörzsölte a fejét aztán öntöt egy pohár vizet és leült velem szembe.
- Gondolom megint a rétről jössz szóval tuti nincs nálad semmi ruha, még szerencse hogy egy a méretünk. Viszont fekete ruhám annyira nincs szóval nem tudom mit fogsz fel venni. Majd rákényszerűlsz a rózsaszínre. -kuncogja el magát.
Ezt halván majdnem félre nyeltem a pizzát és kezdtem el ellenkezni.
- Biuztuoshozugyneuom!!
- Előszőr nyeld le.
Nyeltem egy nagyot és neki kezdtem még egyszer.
- Biztos hogy nem! -ellenkezdtem kézzel lábbal. Mire Minie csak neki állt nevetni.
- Nyugodj meg, van sötét kékem is asszem.
Ezt a mondatot halván valamilyen szinten megnyugodtam.
- Ha megetted gyere fel mert 4 óra van és jó lenne még 2 órát aludni legalább.
Minie felment a szobájába és rá 10 percre én is.
Kértem egy törölközőt és el indulttam a fürdő felé. Vettem egy gyors 5 perces zuhanyt és már mentem is be Miniehez. Kapdtam tőle ez hosszú pólót mint pizsama és már feküdtünk is be az ágyba. Elalvás elődt azt a képpet nézegedtem ami a kis éjjeli szekrényen volt...egy közös képpünk volt amit egy hónapja csinálhattunk. Még vagy 1-2 percig nézdtem, és elnyomott az álom.

Az esetleges helyesírási hibákért bocsánat. Amit ide betettem képpet az az a kép ami az éjjeli szekrényen volt.😅