Chapter One

548 39 0
                                    

TAEHYUNG POV'

Mint mindig, fürkésztem az embereket, hátha találok egy új áldozatot.
Egy fiún megállapodott a szemem.
Igazán nyuszis vonásai voltak arcának.
De mégis férfias.
Izmos volt, oh de még mennyire hogy az volt.
De ez még nem jelentette azt hogy nem tudom őt elrabolni.
Épp egy szűkebb elhagyatottabb utcába sétált.
Mögé lopóztam, majd nyakát elkapva szájához nyomtam, az altatótól csöpögő rongyot.
Még pár percig ficánkolt, de hamar bealudt.
Felhívtam Yoongs-ot, ő pedig készségesen kocsikázott ide, hogy segítsen haza hordozni a nyuszi fiút.
Pár perccel később már itt is volt.
Segített berakni a kocsiba majd bepattanva mentünk a lakásomhoz.
Az ember azt hinné, hogy ha valaki modell, akkor már nem is csinál semmi rosszat.
Igen, én, a híres modell, Kim Taehyung, embereket rabolok el, hogy aztán megkínozhassam őket.
Persze senki sem gyanakszik rám, hiszen, egy modell minek gyilkol, ha mindene megvan?
De nem mindenki az anyagi gondok miatt öl.
Ott vannak a szociopaták, a szadisták, a depressziósok akik ezen élik ki titkos, mocskos vágyaikat, és a maffiózók.
Én például, a múltam miatt, hogy az emberek is érezzék, milyen fájdalmakon mentem keresztül.
Nem vagyok maffiózó, csak azért mert Yoongi tudja, és segíti amit csinálok.
Ő megért engem, ugyan azon ment keresztül mint én.
Annyi különbséggel hogy ő alkoholba fojtsa bánatát, ami pár fokkal jobb, ahhoz képest hogy én mit csinálok.

Psycho ~Teakook~Where stories live. Discover now