azon az estén, és a következőn is felmentem a dombra, de nem volt ott. kezdtem kétségbe esni. a mai estén, amikor felmentem, és leültem, a hintára nagyjából húsz perc múlva megjelent. hirtenem akartam megszólalni, de a végén csak egy sziá-ra futotta.
-szia-köszöntem
-szia mark.-köszönt vissza. elmosolyodott, mire a szívem megugrott.
-ma elmentem ahhz az emberhez, aki megmondta, hogy hívni fogsz. azt mondta, hogy még visszakaphatlak. -mosolyodtam el én is.
- cselekedj ösztöneid szerint.-suttogta, és megölelt. visszaöleltem. alig mertem hozzáérni. Mi lesz, ha újra szerte foszlik? nem bírnám ki... felkuncogott.-te is tudod, hogy el kell mennem, mark. ölelj nyugodtan. -kb egy perc ölelkezés után a szemembe nézett, és ezt suttogta-mennem kell.. -foszlott szét
YOU ARE READING
fallen
Fanfiction-Hyuck, te vagy az? ---------------------- -Hyuck, én vagyok az, Mark. -Mark? -------------------------- -Sunshine, hallasz engem? ------------------------- - Emlékszel? Egyszer említettem, hogy mindent feladtem érted. És amikor azt mondtad, hogy o...
