Kómásan ballagok a suli folyosóján egyedül, mivel sikeresen elaludtam, megint. Kopogás nélkül nyitok be az osztályunk ajtaján, mire szokásosan mindenki szeme rám szegeződik, meg 3 plusz emberéi is.
-Hadd halljam a mai kifogásod, miért késtél? - szólt unottan Midnight Sensei az osztályfőnököm
-Tudja Sensei beragadt az ajtóm - vontam vállát
-És miért nem szóltál az egyik osztálytársadnak, hogy segítsenek kinyitni? - kezdte el a szokásos kifaggatásom
-Mivel elaludtam és már senki nem volt a koliban, ezért muszáj volt nekem kinyitni
-Mit csináltál az ajtóval? - ijedt meg, pedig semmi szüksége nem volt rá szerintem
-Csak kirúgtam - mondtam lazán, mire néhány társam felröhögött
-De hogyan rúgtak ki ha befele nyílik az összes?
-Tudja az úgy volt, hogy dühömben belerúgtam az ajtóba, ami az ajtófélfával együtt kiesett, de ne izguljon jól vagyok - nyugtattam az alapból is ideges tanárom, aki szerintem szívből gyűlöl
-Ülj le, most
-De be sem mutat a vendégeinknek - mutattam a 3 fiúra akik rázkódó vállal álltak ott nehogy kitörjön belőlük a nevetés - Akkor majd megteszem én. Sensei egy kérdés. Az élettörténetemet mondjam el nekik, mivel elég híresek, meg kell hagyni
-Csak röviden, hogy tudjam folytatni amit elkezdtem - fogta a fejét, majd leült az egyik padra, csóri gyerek most nem lát
-Tokióban születtem 2000.október 3-án. Most leszek 16 éves ap-
-Mondom röviden, tudom, hogy így kezdődik az a bizonyos élettörténeted is - kiabált rám mire sóhajtottam egyet és hozzá fogtam az uncsi és rövid köszönésnek
-[Teljes Név] vagyok. 16 éves. Képességem van. Ennyi - vontam vállat majd leültem a helyemre. Mikor leültem láttam, hogy az a 3 valamit dumál miközben engem néznek
-Na most, hogy senki nem zavar meg. Nehogy meg merj szólalni - kiabált rám, mivel pont mondani akartam neki valamit - Ma 3 végzős hőstagozatos jött hozzátok és majd meg kell küzdenetek velük és a társaikkal, ha elmondták a nevüket és még amit akarnak magukról. Kezdjétek - intett a 3 fiúnak akik bele is kezdtek unalmas monológjukba
-Midoriya Izuku vagyok. A 3/A osztályba járok. Képességem az, hogy erős leszek - én is ezt mondanám - A hős nevem Deku - senki nem kérdezte, motyogtam magamban, de az osztály többi tagja majd kiesett a padból úgy tapsolt neki
-Todotoki Shouto. Képességem tűz és víz. Ez az oldalam a tűz, ez meg a jég - mintha nem lenne egyértelmű, dünnyögtem
-Bakugou Katsuki, vagy Ground Zero. Képességem robbantás és én leszek az első számú hős - szólt idegbeteg hangon, de ez az osztályomban nagyon tetszett és fütyültek, meg tapsoltak meg minden idegesítő dolgot csináltak.
-Vegyétek fel a hősjelmezt és irány a béta terem - szólt a Sensei majd kijöttek a falból a hősruháink
Kivettem az én dobozomat, majd mentem is az öltözőbe.
-Láttátok milyen helyes volt ma Todoroki? - vísitotta az egyikük
-Deku jobban nézett ki - kontráztak rá
-Szerintem Bakugou nézett ki jól, amikor megszólalt azt hittem ott élvezek el - na jó ez már nekem sok
-Na gyertek már - üvöltött be az egyikük aki már teljes pompában készen állt, miközben én még egy szál fehérneműben álltam ott
Gyorsan magamra vettem fekete ujjatlan bodymat, ami elől cipzáros volt, ehhez átcseréltem fehér kesztyűmet egy fekete bőrkesztyűre és ennyi az én tökéletes hősruhám. Kicsit sokat mutat, mivel soha nem húzom fel teljesen a cipzárt így rálátnak a dekoltázsomra. Ja még ehhez felvettem egy tanga papucsot, mivel a Sensei mindig mondja, hogy találjak ki hozzá valami lábbelit is mert egyszer felfázok.
-Komolyan? Tanga papucs? - néz végig rajtam elképedve
-Maga mondta, hogy találjak ki valamit. Hát itt van, tangapapucs - mutattam a lábamra
-Jó mindegy. A mai feladat roppant egyszerű. Át kell jutnotok a másik oldalra, de közben gonosztevők támadnak rátok. Mindannyitok mellé kihelyeztünk egy embert, akit vagy lekel győznötök vagy pedig kicselezni őt valahogy és átmenni a kapun. Nincs semmi szabály, mindent használhatok, kivéve kést, ha meglátom én csapom ki azt a személyt - mutatott főleg az egyik osztálytársamra aki előszeretettel használ késeket - Amint kinyílik az ajtó mehetek és ha valakik közt elfajul a dolog akkor leállítom. A hátatokra ragasztottunk egy számot - a hátamon tényleg ott volt egy 10-es, de hogy hogyan került oda, azt már nem tudom - Ez jelzi melyik úton kell mennetek, de amúgy is az ellenségetek csakis titeket támadhat, senki mást. És ha elfajulnak a dolgok leállítom - na itt már rám nézett, ki másra - Sok szerencsét - mondta majd elsétált
Az ajtó kinyílt és mindenki elkezdett észt veszve rohanni a saját útján. Én nyugodtan sétáltam a 10-es út felé menő tangapapucsomban. Ahogy láttam én kaptam meg a fő utat és a végén láttam is a kijáratot, de félúton ott áll valaki. Fasza a legerősebbet adják nekem. Néztem ellenfelem aki csak mosolygott rám, mint egy hülyegyerek.
-Jobbat nem is kaphattam volna
-Ne fogd vissza magad Poklok királynője - megforgatom a szemem és nekirontottam
Ui: Tudom, hogy Bakugounak nem ez a hős neve, de nekem ez szinpatikusabb
YOU ARE READING
Te még én! (Bakugou x reader)
Fanfiction[Név] egy elég érdekes képességgel megáldott lány. Ebben a világban senkinek nincsen ilyen képessége, vagy csak azt mondják. Számos hivatásos hőst letudna győzni azzal az erővel, ami neki van. Sok néven szokták hívni ezt a képességet, de ami az ered...
