Egy vèletlennel Kezdődött L.S

Egy véletlennel kezdődőt |12|

már egy hét eltelt a Harryvel való randim óta

és mi az óta nem beszeltünk , tudom hogy én csesztem el Mégis azt varom hogy ő lépjen, pedig már megtette csak én megfutamodtam....

most éppen a raktárban pakolászok mivel édes drága anyukám befogott , amit nem is annyira bánok mert így nagyjából elterelem a figyelmemet Harry-ről ...és megint rá gondolok

talán fél óra pakolászás után meghallottam hogy valaki énekel..valaki..ezer hang közül is felismernèm..ez Harry

mint akit rakétából lőttek ki úgy rohantam ki a raktárból , a pult mellett haladtam volna pont el mikor valaki vissza rántott , idegesen kaptam a fejemet a személy irányába , egy szőke sráccal találtam magamat szembe aki mellett Zayn állt. mi van??. mit keresnek ezek itt??

- nem akarsz elengedni véletlen?- néztem a szőke fiúra aki csak nemes egyszerűséggel megrázta a fejét és oda rántott maga mellè majd megszólalt

- szia! Niall vagyok, te pedig Louis tudom , Harrynek be sem állt a szája amikor te kerültél témába , de persze csak jókat mondott pont mint Zayn is - beszélt enyhe akcentussal nekem és úgy mosolygott mint egy eszelős de nagyon is szimpatikus volt

- nos akkor én nem mutatkozok be , nem akarsz elengedni? hogy beszélhessek Harryvel?-emeltem meg a szemöldököm

- nem nem akarlak, Harry most zenélni fog mert...ah mindegy csak hagyd hogy ki játssza magát aztán mehetsz - magyarázta a helyzetet amit nem teljesen értettem de bolintottam , aztán Harry felè pillantottam aki ebben a pillanatban kezdett el játszani gitáron .

- Nem tudja hogy itt vagy az üzletben- sandított felém Niall majd mint aki jól végezte dolgát úgy nézte tovább Harryt .

mindig is imádtam hogy énekel , egyszerűen megbabonázott a hangja , hogy még egy szomorú zenénél is èrezni a pozitivitást , de most...ez most más volt , nagyon nagy beleéléssel énekelte de nem èreztem a pozitivitást ... nem èreztem semmit csak ürességet de közben mégis tele volt fájdalommal amit mèg magam sem értettem .

I took the supermarket flowers from the windowsill

I threw the day old tea from the cup

Packed up the photo album Matthew had made

Memories of a life that's been loved

Took the get well soon cards and stuffed animals

Poured the old ginger beer down the sink

Dad always told me, "Don't you cry when you're down"

But mum, there's a tear every time that I blink

( Elvettem a párkányról a bolti virágokat,

majd kiöntöttem az egy napja álló teát a bögréből

Elpakoltam a fotóalbumot, amit Matthew készített

Emlékek egy szeretett életről

Elraktam a gyógyulj meg lapokat és a kitömött állatokat,

s lefolyattam a régi gyömbérsört a mosogatóba

Apám azt mondta mindig, ne sírj, amikor magad alatt vagy

De anyu, a szemembe könny gyűl, akárhányszor pislogok)

Oh I'm in pieces, it's tearing me up, but I know

A heart that's broke is a heart that's been loved

( Oh, darabokra hulltam, de tudom,

hogy az a szív, amely összetört, egyszer szeretve volt)