Prológus

57 6 0
                                    

A nevem Isabel Smith. Vagyis nem, talán Amani az igazi. Igen Amani. Milyen régen hívott így valaki,lég Krisztus előtt jóval. Voltak idők mikor felírtam a nevemet olyan helyekre ahol látóm,hogy ne felejtsem el ki vagyok és honnan jöttem. Sok más nevet is felírtam mellé. Talán a hűtőn szerepel még néhány név. Szüleimé, húgaimé és az ő neve, azé akinek köszönhetem, hogy itt vagyok.

Egy ideig még használhatom ezt a nevet,aztán majd egy újabb halva született lány csecsemő személy azonosságát ellopom. Mennyi is vagyok papíron? 28? Majd megkeresem a papírokat.A válóság pedig az,hogy magam sem tudom. Talán 3500?Az idő nem csak tapasztalatot és tudást ad,hanem fedést is.

Köszönöm neki, hogy itt ihatom a meleg kamilla teát a hatalmas lakás teraszán. Hallom London zaját és látom a szürkés időt. London gyönyörű,de hideg. Számomra hideg.
Szerintem ő utálná.

Néha megkérdezik, hogy egy gyönyörű fiatal nő miért van egyedül egy ekkor városban, egy ekkora lakásban. Jóbb így mint újra és újra elveszteni akiket szeretsz. Élvezem hát a magányt, ha pedig társaságra vágyom, hát keresek.

Kiket szerettem? Hát az egy nagyon hosszú történet.

Évezredes szerelem Where stories live. Discover now