3. Fejezet

8 1 0
                                    

Eljöttünk a helyszínről. Megkérem Anthonyt hogy vigyen haza. Útközben nem szólunk egymáshoz őt is legalább annyira megrázta ez az egész mint engem. Nagyon jóba volt apánkal és emiatt nagyon sokszor járt nálunk. Ő is nagyon szerette Jamest.

Amikor hazaérünk megköszönöm neki, hogy elhozott. Mielőtt bemennék a házba leülök a bejárat előtti lépcsőre és gondolkozom. Mondott valamit James mielőtt elment? Mondta, hogy kivel találkozik? Megvan. Azt mondta, hogy a La Esquinaban bárba megy néhány barátjával. De kikkel? Eszembe jut, hogy a szobájában van a laptopja. Csak remélni tudom, hogy a gépén látni fogom kikkel levelezett. Nem volt rossz az elképzelés... de mi lehet a jelszava? Rájövök, hogy nyomás alatt az ember sokszor nem tud tisztán gondolkozni.

Meg van! A születési éve. Igen, nem a legbonyolultabb jelszó, Jamesnek nem volt semmi titkolni valója előlem, sem nekem előle. Beírom, hogy 1992 és a gép belép. Megnyitom a levelit és furcsállom, hogy eddig senki nem kereste.

Elkezdek keresni, hogy hátha találok valami érdekeset. Nem kell sokat keresgélnem... hamar feltűnik egy számomra ismeretlen lány neve.

Gabriel Parks. Leírom a nevét, beleolvasok a beszélgetésbe és látom hogy alig egy hete ismerte meg. Gabriel Dallasban lakott ami Houstontól körülbelül 3 órára van autóval.

A beszélgetést olvasva kiderül, hogy az nap amikor elment, épp a lánnyal találkozott a Black Hole Coffee Houseban. Közben mindent jegyzetelek. A lányról volt még néhány kép is. Első látásra azt mondanám, hogy úgy kb 25 és 28 körül lehet, szőke, normál testalkatú.

Kikapcsolom a gépet, és mivel már éjszaka van úgy döntök, hogy nem osztom meg mással az információt valószínüleg már mindenki alszik.

BosszúvágyWhere stories live. Discover now