𝙷𝙾𝙻𝙳 𝙼𝚈 𝙷𝙰𝙽𝙳, 𝙲𝙰𝙿𝚃𝙰𝙸𝙽! | Levi X Reader | SNK

1. Rész

Egy teljesen átlagos lány vagyok.
A nevem (Név). 16 éves vagyok, szeretem a kihívásokat és kifejezetten gyűlölöm a kapitányomat; Levi-t.

Levi egy flegma, komoly törpe. Igen, törpe, mégpedig azért mert nagyon alacsony. Mindenki törpének hívja de senki nem merné a szemébe mondani, mert kicsnek kicsi ez a bors, de erős. Nagyon erős.

Jelenleg 5:45 van és a kibaszott ébresztőmet próbálom csitítgatni.

Valahogy kimásztam az ágyból és elmentem egy kávét csinálni a törpének, mivel én vagyok a "cselédje" (?). Én cselédnek szoktam az ilyeneket hívni, mert az összes kapitánynak van valaki aki szolgálja őket.

Még fél álomba, de elkészítettem a kávét és és elvittem annak a manó szerűségnek.

-Jóreggel kapitány! Készítettem kávét magának! - mondtam az ajtó előtt állva.

-Mhm. - rendezte le ennyivel.

-Hű milyen kedves.. - motyogtam az orrom alatt, miközbe nyitottam befele az ajtón. - Ha kell valami csak szóljon, és itt is vagyok.

-Megyek Erwinnel megbeszélni egy-két dolgot. Mire visszaérek, csillogjon az irodám. Értve vagyok?

Miután ezt elmondta, felállt és kisétált az említett helyről, én meg nekiálltam a takarításnak.
Viszonylag hamar készen is lettem, de azért mégegyszer átmentem a szobán, mert mr. Clean-nek tökéletesnek kell lennie.

-Már egy 10 perce végeztem, és még mindig nem jött vissza... -motyogtam unalmamban. - Mi lenne ha... Ha mondjuk egy kicsit körülnéznék. Még ígyse-úgyse láttam például a hálószobá-

A tervemet az ajtókilincs hangja zavarta meg.

-(Név)? Miért vagy még mindig itt? - morogta Levi.

-Elnézést én csak... Csak - próbáltam mentegetőzni.

-Nem érdekel! - leült, és az ajtó felé mutatott, arra célozva hogy menjek ki.

-T- további szép napot... - halkult el a hamgom, majd kimentem.

A nap többi részében megnéztem ahogy Jean és Eren harmadjára veri szét egymást, Connie-val és Sasha-val egy csomó baromságod csináltunk és Armin mesélt nekem a tengerről és a falon kívüli életről.

Nap végére nagyon fáradt lettem és ahogy beértem a szobámba, le huppantam az ágymra, és egyből álomba is merültem.

Hallom hogy valaki kopog az ajtón.

-aaagh miért kopog valaki ilyen későn? - kiszenvedtem magam az ágyból és Erennel találtam magam szemben. - Eren? - kérdeztem szemöldökömet felvonva.

-Levihh kapitányh az irodába hivatotth - lihegte a fiú. Gondolom futott. - Azth mondta sürgősh. Nagyonh.

-Uu értem. Megyek is.

Őszintén megmondva kicsit félek. "sürgős"?. Hmh, mindd egy. Remélem nem csináltam valamit rosszúl.

Elkészültem és mentem is Levi-hoz.

Mikor odaértem nagy levegőt vettem, és bekopogtam. Levi nyitott ajtót.

Mikor kinyitotta azt, a kezemnél fogva berántott, és még gyorsan körülnézett hogy senki se látta.

Csak annyit realizáltam hogy a falnak vágódok és Levi a fejem mellett támaszkodott.

-Kapitá-? - mielőtt befejezhettem volna a mondandómat, a párnácskáimra tapadt és mély csókba kezdett, amit a levegőhiány szakított félbe.

Mikor elhúzta az ajkát az enyémtől, még mindig egymáshoz közel lihegve szemeztünk, aztán felkapott és az ágyhoz vitt, majd ledobott oda. Mire kinyitottam a szemem már csak a kidolgozott Felsőtestét láttam, amin megakadt a szemem. Mikor már mászott volna rám, egyszer csak az ébresztő hangjára leszek figyelmes.

-HUHH! E-ez egy álom volt? - pattantam ki az ágyból.

Megkönnyebbültem, de mégis valamiért szomorú voltam. Nagyon.

-Miért vagyok szomorú? Hisz gyűlölöm a kapitányt. Vagy... talán egy kicsit szeretem...

Haliiii~ ezt a történetemet nagyon összecsapottnak gondolom, hiszen elég csak rá nézni, mégis 4 napot dolgoztam vele.
A legjobbat szeretném nektek ezt ti is tudjátok (ezt mondjuk úgy mondom, mintha lenne is kinek 😅), de nem vagyok olyan jó mint a többiek.

Amúgy ha szeretnétek szuper story-kat olvasni, akkor az olvasó listámba vannak nagyon jók. UwU♡︎

Innen is puszillak titeket és legyen szép napotoook!~ ༼ つ ◕◡◕ ༽つ