"Megvagy"-mondta a kis fiú fele más szemekkel. Nem szeretem a fogócskát de játszottam mert nem akartam kitűnni a többi gyerektől, igy is elég volt , hogy már egy ideje zongoráztam és voltak olyanok akiknek ez nem tetszett. Miután nem sikerült utol érnem, valahogy elkaptam egy kissé lassabban futó osztálytársam. Szegény addig próbálkozót, hogy becsengettek. Mindenki az ajtó felé indult, hogy utána a 2.a osztály termébe beszaladjon.
9 évvel később.....
Reggel ébresztőm kellemetlen, hangjára keltem. Gyorsan kikapcsoltam és megnéztem rajta az időt.7:15,tudtam fel kéne kelnem de annyira erőtlennek éreztem a testem. Bekapcsoltam a telefonom, át néztem a fontosabb közöségi média oldalakat, aztán már csak annyit vettem észre, hogy már fél nyolc szóval kipattantam az ágyból a szekrényemből elő kaptam valami tűrhető felszerelést és futottam tovább a fürdőbe a tükörbe nézve láttam a tegnapi hajnali ébren maradásom jelét, de igazából tetszett szóval hagytam, gyors arc-és fogmosás után, megfésülködtem. A lépcsőn le rohanva fel vettem Doc Martensemet, és rohantam a buszhoz. A busz szerencsére csak akkor ért oda amikor én is igy teljesen nyugodtan felszállva, kotorásztam a zsebemben a fülhallgató után amikor realizáltam hogy a táskám nincs velem. A telefon szerencsére igen szóval felhívtam anyát hátha még otthon van. Egyszer az életben nekem is lehet úgy tűnik, anyával való telefonálás után, leszálltam a megállónál és ott vártam meg anyám. A személy akiből előbújtam 2 perc után ott is volt, picit megszidott, miután elvettem a táskám és megköszöntem, gyorsan tovább hajtott mivel ő is késésben volt. Gyors hátamra kaptam a táskám , és rohantam a sulihoz. 5m voltam az iskolától mikor meghallottam a csengőt, olimpia futott megszégyenítő rohanásba kezdtem. Mikor be értem a z épületbe, szaladtama kémia teremhez, mikor az ajtó éle értem bekopogtam mert nem tudtam, hogy a tanár bent van e már miután nem hallottam semmi választ bekukkantottam és látva, hogy egyetlen aranyos kémia tanárunk még nem érkezett meg, táskám ledobva oda ültem a barátaimhoz végig ölelve őket. Pont miután ez megtörtént Mr.Green bevágta az ajtót. -Miss.Fairy látom ön se a pontos érkezés szakértője, a lépcsőről jövet láttam, hogy szalad a teremhez ezt tudja, hogy elzárást jelent, de ma kivételt teszek mert ma én is késtem de legközelebb ha meglátom elzárás. Mondta a már lassan 70 éves tanárunk.-Igen. Köszönöm, Tanár úr. Megkönnyebbülve vettem elő, felszerelésem.
A csengőt meghallva engedett ki minket, a kínzásból Mr.Green. A folyóson a legjobb barátom Kate fogta át nyakam és igy baktatunk a következő teremhez, hogy lerakjuk több tonnát nyomó táskánkat, hogy aztán mehessünk a büféhez.-Volt házi irodalomból?-kérdezte Kate Darrentől aki azt se tudta, hogy irodalom következik, váll rántással válaszolva a kérdésre.-Igen, volt-válaszolta Abby megfogva barátnője Ava kezét.-Na, basszus akkor siess Hope vedd meg a kávéd és siessünk. Kérésére, tényleg a max gyorsaságómmal vettem egy kávét, pár szót váltottam a büfés nénivel miközben oda adtam a pénzt. magamban elraktározva a tényt, hogy még mindig az egyik legaranyosabb ember akit ismerek. Miközben épp megfordultam, nem vettem észre háttam mögött álló személyt igy ő is meg én is, szereztem egy szép kávé foltot.-Nem, látsz a szemedtől- kérdezte a srác magából kikelve, a memóriámat szidva kértem elnézést mivel nem jutott eszembe a neve, szemébe nézve észre vettem, hogy különböző színűek. Mintha láttam volna már valahol ezt a szempárt. A fiú kissé lenyugodva megkérdezte, jól vagyok e , miután tudatam vele hogy igen ,én is és ő is tovább álltunk, ő a büféhez én a barátaimhoz. -Ez is csak te lehetsz nevettet- Darren és Lucas. Fejemet lehajtva nevetem fel én is.-Ki más kérdeztem vissza? Egyébként, hogy hívják azt a srácot akinek neki ütköztem?- még egyszer hátra nézve hátára, és a mellete álló fiúra, akit mos vettem észre.-Ember velük évfolyam társak vagyunk ezer éve Adam és Seb a két kívülálló zenei csodabogár, mindkettő játszik hangszeren igy se rémlik?-fejemet megrázva válaszoltam Kate kérdésre.-Jó majd később elmondom de még mindig nics kész az irodalom és nincs kedvem egyest kapni-ezzel mind egyet értve indultunk a szekrényeinkhez majd a terem előtt hagyott táskáinkhoz.
Irodalom után, még 5 óránk volt, egy matek ,angol, tesi és dupla ének amin inkább a hangszereinken játszunk és gyakorlunk. Ugye nem mindegyik órán vagyok együtt a barátaimmal, mivel rajtam kívül csak Ava játszik hangszeren vele, várom a többieket akiknek föci vagy fizika órájuk van. Én Kate társaságában hagyom el az épületet, és várok a buszra. Mivel még csak most kezdődőt október ezért még nincs olyan hideg, miközben várunk. A buszon Kate mellé telepszem le.-Akkor elmondod ki volt, az a srác akinek neki ütköztem.-Jaj igen Adam Scott és a LB-je Sebastian. Adam Scott gondolkodtam, valahonnan ismerős volt a név de már nem emlékszem honnan.-Nem, azt mondtad, hogy zenél ,de nem volt zene órán?-Igen zenél, viszont ők nem a suliban, van egy Instagram oldaluk onnan tudom, Adam gitározik Seb pedig dobol. elő vette telefonját, hogy megmutassa. Miközben telefonját fürkésztem fel-fel nézegetem, ne hogy rossz helyen szálljunk le. A telefonjára nézve, láttam "Starstairs_official" nevű Instagram oldalt. Barátnőm kezéből kivéve a telefont jobban megnéztem az oldalt. Megszemlésemet barátnőm oldalba csípése szakította meg, hogy le kell szállnunk. Gyorsan felpattanva nyomtam meg a leszállás jelző gombot. Miután leszálltunk, Kattell való közös utam ketté vált. Én jobbra ő balra ment a buszmegállótól egymástól integetve mentünk saját otthonunk irányába. A buszmegállótól két utcányira laktam, szóval nem volt életem sétája az út. Belépve a házba, cipőmet, levévé mentem be a konyhába, ahol apám főzőcskézte. Be nézve a hűtőbe láttam nincs semmi kedvemre való, és apa főztje is még sok időnek tűnt. Egy poharat elővéve öntöttem magamnak egy kevés vizet. Apával váltottam egy pár szót az emeletre felmenve, fel vettem valami kényelmesebbet, és szokáshoz híven befeküdtem az ágyamba, és kezdtem el telefonozni, miután ezt meguntam ránéztem festő állványomra de úgy döntöttem nincs kedvem festeni. Apa ezt megérezve kiabált fel, hogy kész a kaja. Ágyam melegéből kikecmeregve baktatam le. A menü brokkoli krém leves volt, és valami tejszínes hús rizzsel. A levest megkóstolva még mindig egyet értettem azzal, hogy apám jól főz. Miután ettem megköszöntem az éttelt és mentem vissza a szobámba, a lépcső tetején jártam amikor anya is haza ért, egy sziát kiabálva vissza mentem a szobámba bepakoltam holnapra, egy keveset zongoráztam és próbátam folytatni az elkezdet dalszövegemet, ezután elmentem zuhanyozi fogat mostam, most rövidre vágott hajamat átkozva szerencsétlenkedtem felkötni, aztán arcot mosni. Az ágyamba vissza dőlve, telefonom segítségével beszéltem barátaimmal, Instagramot megnyitva kerestem rá a "Starstair-oficcial" nevű oldalra és kezdtem el nézni a videókat és a képeket, az egyik képen Adam cigizett és közben nézet a kamerába, nem igazán vagyok a híve a ciginek, és most vissza gondolva éreztem azt is az illatába amikor neki mentem. Vissza gondolva a "kávé incidensre" elég széles vállaira, biztos edz vagy úszik gondolkodom tovább, aztán eszembe jut a fele más színű szempár ahogy vizslatva nézz rám. A valóságba vissza térve néztem tovább az oldalt, több covert láttam az oldalon, dalokat amiket ismertem meghallgatam, ahogy Adam mély érdes hangját hallgattam a Surf Case- Freaks számát énekelte, már pontosan nem emlékszem, csak arra hogy a szemeim egyre lejjebb és lejjebb csukodnak....
Ez lett volna az első ész remélem tetszett, elnézést a helyes írási hibák ért és szívesen várom a véleményeket kommentbe vagy esetleg vote formájában. További kellemes napot! Byee!!😻💕
ВЫ ЧИТАЕТЕ
hangjegy
Подростковая литератураKét fiatalról szól akiket a zene hozott össze de nem úgy ahogy gondolnánk Hope Fairy élete normális, míg az élet össze nem hozza egy fiúval. (lehet lesznek benne elég nyálas és klisés dolgok ezért előre bocsi😅)