- Nem beszélünk!- kezdi kipakolni a dolgokat.- Miért?- akadok ki.
- Mert ilyenkor két ok van ha a barátod beszélni akar veled. 1. Vagy terhes vagy, ami tudjuk hogy nálad nem 2. Szakítani akarsz. Ezért nem beszélünk.- fejezi be.
- Te dili vagy.- nevetek fel.- Anyukámék szeretnék, ha elmennénk hozzájuk. Kikapcsolódni.- rántok vállat.- És úgy nem döntők, ha veled nem beszélem meg.
- Köszönöm.- lágyul el tekintette.- Felőlem mehetünk.- jön óda hozzám és karol át. Mellkasába bújok és lehunyom pilláimat, mélyen beszívom férfias illatát. - Legalább betudok mutatkozni rendesen anyudéknak.
- Anyu is ezt mondta.- dünnyögöm.
- Na te Bear, akarsz még filmezni vagy téli álmot alszol?- felnézek rá lassan.
- Megakarom enni a nasit amit hoztál, hozzá pedig kell egy mese.
- Mese? Előbb még egy filmet akartál.- kezdi simogatni hajam, ami elálmosít. Jungkookie, el fogok aludni!
- Igen! A CoCo. Azt annyira szeretem.- gondolok a mesére.
- Rendben.- puszil homlokomra.- Holnapután indulhatunk anyudékhoz. - erre bólintok, hogy megértettem.- Na, gyere te Maci.- lép el tőlem és kezében viszi a nasikat. Nyöszörögve megyek utána.
- Akkor minden meg van?- kérdezi Jungkook amikor a kocsiban ülünk.
- Igen!- mondom boldogan.
El is indultunk anyuékhoz. Szerintem elfelejtettem mondani, hogy én egy farmon nőttem fel. Nagyon szeretem az állatokat és a családnak mindig besegítettem. Sajnos egyke gyerek vagyok, de az unokatesóim sokszor jöttek anno hozzám. Rengeteget játszottunk ott és segítettünk. Emlékszek mikor a pápával csináltam a kerítést a juhoknak, amikor megkergettek engem a tyúkok, vagy amikor megakartam lovagolni egy tehenet. Az azért volt mert apuék eltiltottak egy kis időre a lovaktól, de nem adtam fel!
Jaj, most eszembe jutott a mama sütött kenyere a sok süti, a finom házi főztök.
De várom én, hogy óda érjünk, biztos Jungkooknak is tetszeni fog.Megállunk egy benzin kútnál tankolni, én be megyek fizetni, meg veszek gumicukrot. Tudom, hogy Jungkook imádja.
- Nézd!- ülök be a kocsiba és kapcsolom be az övet.- Ezt vettem magunknak.- mutatom meg a beszerzett zsákmányt.
- Imádlak!- nézi a gumicukrot csillogó szemekkel.
- Tudom.- bontom ki mosolyogva, miközben elindulunk.
Én etettem magunkat útközben, ameddig el nem fogyott. Igazából én alig ettem pár darabot, annyira nem a kedvencem. Jungkook ette meg az egészet szinte.
Amikor az ismerős helyen vagyunk kíváncsian nézek ki az ablakon, hogy mi változott. De szerencsére semmi. Ahogy megállunk a kocsival, úgy ugrok ki. Gyorsan kiakarom venni a bőröndöket, csak túlságosan nehéz és az enyém van alul. Jungkook látva a szenvedésemet jön segíteni. Kivette mindkettőt, én pedig rohanok az ajtóhoz, amit szinte betörök.
- Hol van mindenki?- teszem fel a kérdést. Általában vagy kint vannak, vagy itt bent főznek meg ilyenek.
- Lehet elmentek valahova vagy alszanak.- jön be Jungkook is.
- MEGLEPETÉS!- jönnek ki a konyhából, egy nagyot ugrok.
Könnyes szemekkel nézek rájuk és a tortát amit anyu fog. Nem habozva megyek óda hozzájuk és ölelek meg mindenkit jó szorosan, még puszit is adok.
- Ezt én meg anyád csináltuk.- mondja a nagyi.
- Akkor együnk!- kiabál fel a papa.
- De előtte.- lépek Jungkookhoz. - Ő a párom.
- Jó napot, Jeon Jungkook vagyok.- hajol meg.
- Jaj, ne hülyéskedj már.- öleli meg a nagyi, Jungkook elsőnek lefagy amin nevetünk, majd viszonozza.
- Jaj, TaeTae.- néz rám anyu.- Gyorsan vigyétek a dolgaitokat a helyedre.- kacsint rám egyet és megy is az ebédlőbe a többiek után.
- Miért így mondta?- néz rám furán szerelmem.
- Majd meglátod.- húzom ki vigyorogva.
A pajtába be megyünk és mutatom Jungkooknak, hogy kövessen. Bent a pajtában fent van az én kis szobám. Egy létrán kell fel menni.
- Taehyung hova viszel?- kérdezi meg fent.
- Gyere.- nyitom ki az ajtót és egy meseszép szoba tárul elénk. Semmi se változott.
- Woow.- teszi le a bőröndjét és körül néz. - Te ilyen jó kis helyen laktál.- terül el az ágyon.
- Igen.- ülök le mellé.- Tetszik?- kérdezem meg.
- Mi az hogy?- csukja be szemeit.
Ráülök derekára, teszi is a kezét az enyémre és kinyissa szemeit kíváncsian. Én egy huncut vigyorral nézek le rá.
- Itt nem hallanak semmit.
- Ez azt jelenti mindennap csinálhassuk?
- Nem minden nap!- csapok mellkasára. - De igen.
- Kezdjük most?- markol fenekembe, amire nyögök egyet.
- Nem. Menjünk vissza.- puszilok szájára, de ő tarkómra fog és elmélyíti.
- Menjünk.
Vissza mentünk és ettünk, közben mesélték rólam a gázos sztorikat. Persze az se maradt ki hogy Jungkookot kikérdezzék. Majd elküldtek minket aludni, hogy hosszú volt az út és menjünk aludni.
Sziasztok Tiglánaim❤️🐯
Itt is az újabb rész a hibákért bocsi💜
Remélem a Taekook párosunk jól fog ott szórakozni😏☺️
Mindig elfelejtem megköszönni a csillagokat és a kommenteket
Szóval nagyon-nagyon-nagyon KÖSZÖNÖM!❤️❤️❤️❤️ nagyon sokat jelent ez nekem❤️❤️❤️ Legyetek jók😘
YOU ARE READING
Popcorn✔︎𝘁𝗮𝗲𝗴𝗴𝘂𝗸 (Befejezett)
FanfictionKim Taehyun egy egyetemista srác, akinek nem olyan könnyű az élete. Vidéki fiú, akinek a fővárosba kellett költöznie, hogy teljesíthesse álmát egyszer. Egyedül él, ezért több munkát vállal, hogy fent tudja tartani lakását. Fő munkája a moziban lévő...