Vörös rózsa (Jikook)✔️

2. évad 12. rész

Pontban ötkor keltem fel..
Az ébresztőt kinyomva néztem Jungkookra aki csak egy kis mozdulat után aludt tovább szerencsére
Össze szorult a szívem ,és rettegtem...
Nagyon sok mindenkitől nem köszöntem el..de biztos vagyok benne hogy Jungkook gondoskodni fog erről is

Ki vettem a borítékot az ágy alól majd a párnám tetejére tettem azt
Körbe néztem a szobában ,mire eszembe jutott nagyon sok gyönyörű emlék..
Szám elé emeltem gyorsan kezem hogy ne sírjak fel hangosan, majd Jungkookra pillantva fújtam ki egy nagy adag levegőt
-Vigyázz magadra és Haneulra rendben? Szeretlek Jungkook.. örökké szeretni foglak- puha bőrére csókolva hajoltam el tőle nehezen majd kislányomhoz sétálva pusziltam homlokára
-nagyon szeretlek , vigyázz apura csöppség.. fogadj szót neki.. kérlek-

Lassan lépkedtem ki a házból és mikor már be csuktam magam mögött az ajtót...ki tört belőlem a sírás..
A földre guggolva hullajtottam könnyeim és mikor rá vettem magam hogy elinduljak rá jöttem mindjárt hat óra..
Sietve szedtem lábaim és közben egyfolytában csak a gyönyörű együtt töltött pillanatainkra tudtam gondolni

A nap bevilágította Szöul utcáit..és eszembe jutott Jungkook mennyire szereti a napsütést
Remegve fordultam a régi lepukkant kórház felé ahová belépve valaki egy tűt szúrt a nyakamba
Homályosan kezdtem el látni de tudtam ezzel mentem meg a családom életét

***
(Jungkook szemszöge)

Elég álmosan nyitogattam ki szemeimet mert este én akartam fel kelni Haneulhoz hogy törpém ki tudja pihenni magát
Karjaimat át akartam vezetni párom derekán csakhogy nem az ő selymes bőrét éreztem hanem a hideg takarót
Szemeimet kinyitva néztem oldalra és rá kellett jönnöm Jimin nincs mellettem
Ki másztam az ágyból majd Haneul fejére adva egy puszit mentem le a konyhába
Azt hittem ott lesz majd édesem de sajnos csalódnom kellett
Ijedten mentem vissza a szobába és már hívtam volna fel Taehyungot vagy Jint mikor is egy borítékot pillantottam meg Jimin párnáján
Villám sebességgel bontottam ki azt majd kezdtem el olvasni szerelmem kézírását

Jungkook!

Ha ezt a levelet olvasod akkor készülj fel mert nem lesz kellemes érzés

Tudod két évvel ezelőtt nem gondoltam volna hogy egy ilyen bunkó, seggfejjel hoz össze az élet de lám..vannak csodák

De el sem tudnád hinni hogy mennyire örülök neki hogy mellettem voltál..

Sajnos itt kell hagynom téged, de megígérem neked hogy ha felnézel a csillagokra és tanácsot kérsz tőlem én mindig ott leszek majd neked

Emlékszem sokszor néztünk együtt az eget és te mindig azt mondtad: Jimin azok a ragyogó csillagok mind mind elhunyt emberek akiket szeretni kell..

Akkor még nem gondoltam hogy ilyen hamar eljön ez a pillanat hogy csillagként tekints rám de ha ez az ára annak hogy megvédjelek titeket, akkor muszáj vagyok vigyázni rátok fentről

Jungkook... édesem gondoskodj Haneulról , szüksége van rád , vigyázz rá és gondoskodj róla .. úgy ahogy azt velem tetted rendben?

Folytasd a munkád és mentsd meg  az embereket..

Sajnálom hogy nem lehetek most ott veled de bízom benne hogy nem törsz nagyon össze...

Veled szerettem volna megöregedni és leélni az életem de,...de sajnos ez nem lehetséges

Köszönj el helyettem is Taehyungéktól és a szüleimtől add át nekik hogy köszönöm és hogy szeretem őket..

Tudod Jungkook nagyon szerencsésnek mondhatom magam, megtaláltam az igaz szerelmet..  családot alapítottam... rettentő boldog voltam, és vagyok is

Olyan emberekért halok most meg akik megérdemlik az életet..

Jungkook.. hálás vagyok a szerelmedért ...az aggódásodért..a csókjaidért az érintésedért még a mosolyodért is

Mindenért hálás vagyok...

Szeretlek

Mindennél jobban szeretlek..

~Jimin

Össze törve és sírva borultam az ágyra..
Soha nem mart még így fájdalom mint most
Úgy érzem mintha ketté vágták volna a szívem és elégették volna belülről
A mellkasom eszméletlenül szúrt és majdnem el is ájultam de aztán eszembe jutott valami
Mivel San szabadlábon van még annó egy jeladót tetettem Jimin telefonjába
Azonnal hívtam is Namjoont aki még vissza kérdezni sem mert már kereste is a jelet
Hatalmas szerencsénkre a kis drágám vitte magával a mobilját ezért könnyen rá találva már adtam is ki a parancsot hogy azonnal vonszolják oda a seggüket és álljanak készenlétbe
Felhívtam Taehyungot aki azonnal jött és elvállalta hogy vigyáz a picire
Basszameg lassan ő lesz a bébiszittere

Egyenruhámat felkapva tettem el két fegyvert is és valami kurva idegesen és gyorsan beszálltam a kocsiba
Oda érve síri csend fogadott és persze vagy 50 rendőr
Valaki szólt Sannak hogy azonnal feltett kezekkel jöjjön ki onnan amit be is tartott de helyette nem ő hanem egy megtört, félénk Jimint láttam meg
Már futottam volna oda ha nem intett volna le ő maga
Elég messze volt de mikor elém ért remegve felnézett rám és elmosolyodott?..
-Kicsim..- lassan húzta fel pulóverét ami alatt megláttam egy elég durva dolgot
A hasára volt kötve egy kibaszott bomba..
-Le szedjük ezt ne aggódj..-kétségbeesetten próbáltam keresni rajta valamit de mikor hozzá értem a számláló egyre gyorsabban kezdett el pörögni
Volt húsz percem arra hogy le szedjem Jiminről ezt a szart úgy hogy az ne robbanjon fel..

-megoldjuk pici.. megoldjuk -Kezeimet idegesen kapkodva próbáltam találni erre valami megoldást de Jimin apró kezeivel hirtelen elkapta karom
-Shh.. Jungkook-
-Jimin ezt ...ezt le kell szednünk valahogy ,én nem tudok nélküled élni-
-menni fog..ha elolvastad a levelem tudod hogy bízom benned..-
-akkor sem megy...Jimin akkor legalább együtt.... együtt legyen vége-
-Nem! Nem , erős vagy,  Haneulnak szüksége van rád ,egy apára.. vigyázz rá helyettem is rendben?- apró jéghideg kezeivel letörölte könnyeim majd utoljára össze érintette ajkainkat
Remegve viszonoztam szerelmes csókját és csak néztem ahogy mosolygova kezd el vissza sétálni
-Szeretlek Jungkook-
-Én is szeretlek Jiminie- annyira nem akartam elengedni , nem ment de ő lépett és magamra hagyott
Ahogy eltűnt szemeim elől úgy estem össze a hideg kőre és néztem ahogy pár perc múlva a hatalmas és romos épület felrobban
Torkom szakadtából ordítottam és másra sem tudtam gondolni mint a Jiminnel töltött gyönyörű emlékekre
Éreztem ahogy valaki karomat elkapva próbált elhúzni onnan de mivel energiám nem volt így nem járt sikerrel

A bosszúvágy csak úgy égett bennem ezért fegyveremet megtöltve indultam el az épület mögé hátha ott van az a kurva féreg
Kibaszottul nem jártam sikerrel ezért inkább csak vissza mentem a kocsihoz és magamra csukva az ajtót ordítottam fel és néztem a hatalmas tüzet amit próbáltak elállíani
Mihez kezdek majd nélküled pici?
Látni akarom a mosolyod és ahogy a karjadba veszed a lányunkat..

Érezni akarom az illatod, ês a csókod..a bőröd
Látni akarlak..
Annyira látni akarlak...
Csak még utoljára kérlek..

Mondd ki a nevem utoljára azon a gyönyörű hangodon... Jimin kicsim..ne hagyj magamra... kérlek..