Hua Cheng születésnapi ajándéka

Xie Lian fejét fogva gondolkodott miközben az  asztalra könyökölt. Kissé kétségbeesettnek tűnt, ami nem is meglepő, tekintve, hogy férje születésnapja alig pár nap és itt van, de még mindig nincs számára megfelelő ajándék. Sokat gondolkodik rajta, de Hua Chengnek alighanem mindene meg van, s mindig elkényezteti őt akár születésnapja van, akár nem. Sajnos ő maga pedig nem tudja mindig megcsinálni azokat a dolgokat amiket ő, ennél sokkal szegényebb életmódot él, s fizetése sem elegendő hozzá. De még ha elég is lenne, Xie Lian akkor sem venne valamilyen drága dolgot, mert tudja végül a polcon porosodva végezné. 

Segítség kell...

Gondolta Xie Lian. Lopva a telefonjára pillantott -melyet még Hua Cheng adott, hogy eltudja érni- s lám ekkor eszébe jutott egy bizonyos ismerőse aki igen szakértő ha ajándék adásról -vagy bármilyen meglepetésről is legyen szó. Éppen ezért nem is habozott, kézbe vette a készüléket és be pötyögte a számát. Nem is kellett sokat várnia mire az illető felvette. Jó kedvűen szólalt bele, kissé lihegve -bizonyára megszakított valamit...

-Nahát, felség. Micsoda meglepetés. Miben segíthetek?-Xie Lian már nem mondott semmit sem ahogy megszólította. Hozzá szokott már, hogy ismerősei így szólítják, néhányan gúnyolódva. Beceneve még középiskolában terjedt el. Xie Lian mindig híres volt arról, hogy mindenkinek segített, s mindenkiben a jót látta, dicsfénye mindenkit megvakított így istennek is hívták, de végül felség vált belőle. Egyszeri (na jó, többszöri eset) volt, hogy mivel nem vették fel sehova ó, családja nem volt, s szerencsétlensége olyan nagy, hogy a Szerencsétlenség isteneként is hívták. Volt, hogy beleesett a szemetes kukába, elesett a saját lábában a folyosó közepén. Volt, hogy három fekete macska is elhaladt előtte, s még sok ehhez hasonló dolog történt. 

-Kéne egy kis... Segítség...-kezdett bele lassan, kissé kínosnak tartotta a helyzetet. Köhögött párat, majd folytatta.-Meglepetés terén... Nos, te elég tapasztalt vagy, biztos van ötleted, hogy-

-Ááá!-mondta megértve szavait, s Xie Lian meg volt róla győződve, hogy biztos vigyorog.-Meglepetés a szellem királyodnak igaz?-Xie Lian egyetértően hümmögött a telefonba nem is figyelve fel kedvese nevére ami szintén még régebben terjedt el róla, egy lánynak köszönhetően aki szerint Hua Cheng olyan, mint egy dögös Szellem király ami ellen jobban bele gondolva nem vetekszik Xie Lian.-Nos akkor felség, kapd össze magad, találkozzunk.-mondta izgatottan. Xie Lian felsóhajtott, s valahol érezte, hogy ennek rossz vége lesz. De már nem volt visszaút, gyorsan megbeszélt egy találkozó helyet közel a bevásárló központnál.

   Xie Lian és barátja hamar találkoztak, nem is vesztegették az időt, rögtön útnak is indultak. Xie Lian csak követte a másikat, aki útközben elvileg ki is találta a megfelelő ajándékot amivel kedveskedni tudna Hua Chengnek. Xie Lian boldogan követte őt, ajkai fényesen ragyogott arcán, azonban a mosoly egyszerűen az arcára fagyott mikor meglátta hova értek. Zavartan köhintett párat.

-B-biztos ide jövünk...?-kérdezte irulva-pirulva. Még sosem járt ilyen helyen, ha kellett is volna bármi olyan ami a férjével való együttlét alatt kellett akkor inkább ő ment el beszerezni. 

-Pontosan.-válaszolt vigyorogva, majd belépett. Xie Lian nagyot sóhajtott, füle mögé tűrte egy hajtincsét, majd követte a másikat a boltba. Inkább meg sem kérdezte honnan ismeri ezt a helyet, bizonyára sok női ismerőse és szeretői miatt van.-Kövess, ne maradj le. Sok a dolgunk, teljes átalakításra lesz szükség.-Xie Lian össze zavarodva nézett rá, félig felvonva szemöldökét.

-Teljes átalakítás?

-Igen. mit gondolsz, hogyan lehetnél így tökéletes ajándék?

-Ajándék?!-arca azonnal vörösre váltott, szégyenkezve tekintett végig a mocskos bolton,hogy ne rá kelljen néznie. Nos, határozottan rossz ötlet volt, arca egyre vörösebb árnyalatot vett fel a különböző mutatós ruhák miatt. -Különben is... Ezek hogyan segíthetnének? Ezek női ruhák...-a másik úgy nézett Xie Lianra, mint aki éppen a világ leghülyébb dolgát jelentette volna ki.