Jorge ès Tini èlete

Rémes nap

2 nap múlva

Mióta Jorge haza jött a kórházból nem találkoztunk. Nagyon hiányzik viszont ezt ki kell bírnom mert uána soha nem lehetek boldog vele. A gondolatmenetemből a telefonom pittyegèse szakított ki. Jorge volt az.

L

A nap hátralèvő rèszèben csak sorozatot nèztem. 6 órakor elkezdtem kèszülődni. Ezt a szettet vettem fel:

Ezzel a cipővel:

Miután elkèszültem vártam Jorget. Pár perc múlva már kopogtak is.
-Szia!-köszönt.
-Szia!-mondtam.
-Mehetünk?-kèrdezte.
-Persze!-mondtam.
-Állj! -mondta.
-Miaz?-kèrdeztem.
-Ez!-mondta majd magához húzott ès megcsókolt.
-Na most már mehetünk.-mondta majd kèzenfogva elindultunk.

Bementünk egy ètterembe majd leültünk az asztalhoz ès rendeltünk. Mielőtt kihozták volna az ètelt elmentem a mosdóba.

Jorge szemszöge
Miután Tini elment mosdóba hirtelen megjelent Stephie.
-Hello baby!-jött oda majd egy puszit adott az arcomra.
-Mit akarsz Stephie?-kèrdeztem.
-Megegyeztünk,hogy szakítassz Tinukával. De nem tartottad be.-mondta majd kicsi szünetet tartott.
-Ez mit akar jelenteni?-kèrdeztem idegesen.
-Nem vetetem el a babát.-mondta.
-Jó ha ezt akarod nem ètdekel. Csinálj azt amit akarsz de engem hagyj ki belőle ès ne akarj Tini ès közèm állni mert akkor nagy baj lesz. Senki nem volt olyan fontos az èletembe mint ő ès ha miattad elveszítem akkor........-mondtam mire ő oda jött ès elkezdett hevesen csókolni. Annyira szorított,hogy nem tudtam ellökni. Basszus,hogy lehet ennyire erős? Mikor elvált tőlem megsimította a mogyoróm majd elment. Pár percig csak ültem mikor oda jött Tini dühöngve ès elkezdte össze szedni a cuccait.
-Mit csinálsz?-álltam fel.
-Elmegyek.-mondta.
-De mièrt?-kèrdeztem miközben elindult kifelè.
-Tini! Állj már meg.-futottam utána.
-Tini!-kiabáltam majd magam felè fordítottam mikor megláttam,hogy sír.
-Tini! Mi a bajod?-kèrdeztem.
-Komolyan kèrdezed?-kèrdezte.
-Igen.-mondtam.
-Akkor ha nem tudod ne is legyèl rá kíváncsi!-mondta majd elindult.
-Tini az istenèrt állj már meg ès mond el,hogy mi a franc bajod van!-kiabáltam.
-Hogy folyton elb@szod!-kiabált vissza.
-Folyton csak fájdalmat okozol ès fogalmad sincs róla!-ordított.
-Most mit tettem?-kèrdeztem.
-Megcsókoltad!-kiabált.
-Kihasználtad a helyzetet,hogy nem voltam ott ès ott faltad mindenki szeme láttára!-ordibált.
-Tini nyugodj már le! Nem èn csókoltam meg hanem ő engem! De ha nem hiszel a szavaimnak.......akkor ennek higgyèl.-mondtam majd magamhoz rántottam ès megcsókoltam.

Tini szemszöge
Mikor Yoyi megcsókolt elszállt minden kètelyem vele kapcsolatban. Nem csókolt ilyen szenvedèlyesen mèg soha. Èreztem mindent amit ő is. Mikor elváltunk eleredtek újra a könnyeim.
-Most már elhiszed? Soha nem csókolnèk meg rajtad kivűl senkit.-fogta meg a kezem.
-Ne haragudj! Ne haragudj....egy akkora b@rom vagyok.-mondtam majd letörölte a könnyeim.
-Nem vagy b@rom! Èn vagyok az idióta,hogy hittem Stephienek múltkor. Figyelj......soha senki nem fog tudni minket elválasztani egymástól. Okè?-kèrdezte èn pedig csak bólogattam.
-Na gyere ide.-tárta szèt karjait èn pedig megöleltem.
-Menjünk haza.-mondta majd elindultunk.

Mikor vissza èrtünk mind a ketten elmentünk a saját szobánkba. Lefürödtem majd lefeküdtem aludni.