~ Lee Chaera ~
Ha Chaera nem ígérte volna meg Yoonginak, hogy amíg ő távol van, addig vigyáz a kiskutyájára, akkor most nem lenne ekkora slamasztikában, vagyis nem ülne egy lerobbant luxusautó anyósülésén annak az embernek a társaságában, aki már attól rosszul van, hogyha ő kinyitja a száját. Márpedig Chaera nem szereti a kínos csendet, akkor már inkább fecsegne mindenféle semmiségről, mint mondjuk az időjárás, de mivel nem szeretné, ha Taehyungnak felmenne a vérnyomása és hazafelé kitenné őt az út szélén, ezért inkább lakatot tesz a szájára.
Jó, persze azt ő sem hiszi igazán, hogy Taehyung vérnyomása képes lenne annyira megugrani, hogy mérgében itt hagyja őt a korom sötétben a semmi közepén, mert hát Taehyungnál higgadtabb és kiegyensúlyozottabb emberrel nem igen találkozott. Tulajdonképpen már azt is nehezen tudja elképzelni, hogy Taehyungnak bármitől képes lenne felmenni a vérnyomása - vagy ha már itt tart, hogy egyáltalán van neki vérnyomása, - de azért inkább nem kockáztat. Most gyakorlatilag az élete múlik a férfin.
Lopva oldalra néz, ahol Taehyung lehunyt szemmel, hátravetett fejjel ül, és mint ahogy az előbb volt szíves közölni Chaeraval, éppen gondolkodik. Egyik keze a sebváltón, míg a másik az ölében pihen, és Chaera testében már attól kéjesen dorombolni kezd vágy, hogy csak nézi őt. Arra már gondolni sem mer, hogy azok alatt a hosszú, érzéki ujjak alatt mit rejthet a fekete farmer. Jó, most még is csak eszébe jutott, így inkább elfordul, és azzal próbálja lehűteni magát, hogy leereszti az ablakot, és átkozva az élénk fantáziáját, nagyot sóhajtva többször is a fejtámlának üti a fejét.
- Jól vagy? - Chaera megborzong Taehyung tenger-mély hangjától. Vajon tudna ez a vad és haragos hang olyan szelíd lenni, mint a homokot simogató, nyugodt tenger? Képes lenne a fülébe suttogva álomba cirógatni őt? Chaera biztos benne, hogyha Taehyung halkan a fülébe suttogna, ő képtelen lenne az alvásra. Egészen másfajta elfoglaltságot űzne az ágyában, és az minden lenne, csak nem szelíd cirógatás. Most nem szabadna ilyesmin gondolkodnia, de a fene egye is meg, mégsem bírja kiverni a fejéből a buja képet.
- Persze – válaszolja, de közben nem mer Taehyung szemébe nézni, mert fél, hogy lebuktatná őt a minden bizonnyal tűzvörös arca. - Eltekintve attól, hogy itt ragadtunk a világ végén.
Chaera általában nem bánja, ha néha napján eltéved egy új helyen, vagy akár beragad egy liftbe, de most Taehyunggal van itt, akivel fél éve – pontosabban száznyolcvannégy napja és tizenhét órája – nem találkozott. És bármennyire is szeretne, a férfi mellett valahogy sohasem bír teljesen önmaga lenni.
- Ne aggódj, fél óra és itt lesznek értünk – Chaera megembereli magát és végül Taehyung felé fordul. A férfi halványan elmosolyodik, amitől a lány gyomrába súlyos és remegős csomóvá sűrűsödik a vágy.
Kevés dolog van, amitől Chaera zavarba jön, de Taehyung mosolya sajnos ezek közé tartozik. Erre már akkor rájött, amikor Yoongi bemutatta őt neki a karácsonyi partiján. Chaera általában jól kijön az emberekkel és szeret beszélgetni, de Taehyungtól az első pillanattól fogva elállt a szava. Őrültségnek tűnt, és ő soha nem is hitt abban, hogy létezhet szerelem első látásra, de akkor, ott, a puncsos tál előtt állva egészen úgy érezte, mintha pontosan az történne vele. Azóta persze tudja, hogy ez butaság, és sokkal inkább csak szégyenletes vonzalom a részéről, de akkor miért dobban meg a szíve, hogyha mosolyogni látja ezt az egyébként mindig mogorva férfit?
- Nem aggódom, csak szeretem betartani az ígéreteimet, és most...
- Még mielőtt elindultunk írtam egy sms-t Hoseoknak, hogy etesse meg Holly-t – mondja Taehyung kimérten, és közben kisimít egy kósza fekete tincset a szeméből.
YOU ARE READING
Hazugságból szerelem 18+ (KTH FF)
FanfictionChaera elveszíti az állását és ugyan azon a napon az albérletéből is kiteszik, ráadásul a legjobb barátja, Yoongi is pont egy kéthetes üzleti útra megy, így arra kényszerül, hogy a szüleihez költözzön Incheonba. Egy szerecsés szerencsétlenség azonba...